2018.05.23 szerda, 17 óra

Tizenkét és fél év a Vas megyei múzeumok élén

Pódiumbeszélgetés Bándi Gábor (1939–1988) régész, múzeumigazgató halálának 30. évfordulója alkalmából a Savaria Múzeumban.

2018.05.26 szombat

Vasutas Természetjáró Nap

Figyelem, változás! (Módosítva: 2018.05.10)

Indulás v.á-ról a 35-ös busszal, 9:10- kor. A vasútállomásról az akkor érkező soproniakkal kimegyünk az Oladi buszfordulóig.
Rövid túra: kb. 6-7 km.
Közép túra: kb 11-14 km

A részletekért katt!

2018.06.06 szerda, 17 óra

Könyvritkaságok nyomában

Vendég: Őri Tamás könyvgyűjtő, beszélgetésvezető: Varga Eleonóra történész (Savaria MHV Múzeum).

2018.06.09 szombat

Séta a Bakonyban

Útvonal: Vinye vá. – Kulcsos házak – Barlang – Pápalátókő – Vinye vá. Találkozás a szombathelyi vasútállomáson a 06:05-kor Bp. Déli-pu. felé induló vonatnál. Veszprém: 08:15, Vinye vm. érk. 09:11. Táv: 12 km. Túravezető: Süle Antal.

2018.06.16 szombat

Andráshidától Zalaszentgyörgyig

Útvonal: Andráshida – Teskánd – Hottó - Zalamihályfa – Szentmihályfa Árpád-kori templom – Böde – Ilona-major – Kávás – öreghegyi kápolna – Boncodfölde – Rita Ranch lovas tanya – Csurgasz, volt vá. – Zalaszentgyörgy vá. Találkozás a szombathelyi vasútállomáson a 06

2018.03.28

Azé az élet, aki játszani jött

Megismerhetjük-e az igazi Weöres Sándort?

Azé az élet, aki játszani jött

Lőcsei Péter tanár, aki a Weöres-hagyaték feltárása érdekében végzett munkájának eredményeit rangos folyóiratokban és a „Szombathelyi emlékpohár”, illetve a „Weöres- mozaik” című köteteiben összegezte, a Savaria Múzeumban a költőt övező talányokról, titkokról beszélt.

Weöres Sándor olykor szarkasztikus, cinikus megjegyzéseket tett, amelyekről nem lehetett tudni, hogy vajon tréfálkozik, vagy komolyan beszél. Anekdoták sora kering róla. Például: amikor egy beszélgetés során előjött a téma, hogy szereti-e a gyerekeket, így válaszolt: „Jaj, nagyon utálom őket!” A riporter visszakérdezett: „Akkor miért ír gyermekverseket?” Mire a válasz: „Én? Én nem írok gyermekverseket!” Állítását cáfolja az a tény, hogy 22 éves korában Pável Ágoston segítségét kérte egy gyermekvers kötet összeállításához.
Tréfáit nem, költészetét és hagyatékát azonban komolyan kell venni. Zseniális ritmikai játékai, filozófiai értekezései mellett jelentős mennyiségű műfordítást (több mint 80 nyelvből fordított!), számtalan levelet, bennük „szertehintett” költemények sorát hagyta az utókorra.
A költőházaspár, Károlyi Amy és Weöres Sándor rendezésre váró, több mint 35 ezer oldalnyi hagyatéka óriási feladatot ró az irodalomtörténészekre – mondta Lőcsei Péter. Előadásában beavatta a megjelenteket a költőzseni szombathelyi kapcsolatrendszerének feltérképezése során végzett „nyomozómunkájába”, s megosztotta velük az „utolsó percben” lefolytatott interjúk legérdekesebb adalékait. Például, hogy Weöres Sándor ido nyelven írott zsengéit kémiatanára, Csatkai József jelentette meg.

Oten vára - fantáziavilág

Mialatt a kivetítőn ritka fényképfelvételek peregtek, a költő sajátos belső világára utaló, fénymásolt feljegyzések, rajzok, versek jártak kézről kézre. Borús, magányos gyermekkorának nyoma nem látszott a családi fotókon, de visszaemlékezéseiből tudható: az anyai istenítés és az atyai szigor mély nyomokat hagyott érzékeny lelkén, viszont korán megedzette a kritikákkal szemben.

Amit én a mezőn elvégezni bírok,
tízszer jobban végzi akármelyik béres,
de amit a papír-mezőn elmulasztok,
az Isten sem viszi énnélkülem véghez.

A gyakorlatias, gazdálkodó katona édesapa nem értékelte fia örökké játékos természetét, költői szárnypróbálgatásait. Sándorka olykor elmélázó, részvétteljes, ámde kritikus, pesszimista világszemlélete ellenére élet- és természetszerető ifjúvá cseperedett. A vetített felvételek sorában láthattunk a kis „Cina” első kézírását, bizonyítványában a jegyeinek romlását, a Walesi bárdokról készített iskolai fogalmazását. Arany János iránti tiszteletét később irodalmi parafrázisaiban is kifejezésre juttatta, Arany négyféle hangnemét szólaltatva meg saját, tömörségre törekvő stílusában. A magát „kísérletezőnek” valló Weöres bátran merített a klasszikus, antik költők módszereiből, de a hétköznapok egyszerű szavaival is csodát művelt.

Íme, a szívből jövő felelet Weöres Sándor „Ijedtség” című költeményében megfogant kérésére:

„Hazám, ments meg engem! nem magamért kérem:
szavamat elviszem a sírba s ottreked.”

Van és lesz is, aki méltóképpen ápolja, s továbbadja emlékét a jövő nemzedék számára!

Sztelly

Képgaléria

Az előadás Ágoston Eszter bevezetőjével indult
Talányos cím!
A közönség elbűvölve hallgatta Lőcsei Pétert
Lőcsei tanár úr
Keretelt Weöres-vers

A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.