Archívum

Archívum

Azé az élet, aki játszani jött

Megismerhetjük-e az igazi Weöres Sándort?

2018.03.28

Lőcsei Péter tanár, aki a Weöres-hagyaték feltárása érdekében végzett munkájának eredményeit rangos folyóiratokban és a „Szombathelyi emlékpohár”, illetve a „Weöres- mozaik” című köteteiben összegezte, a Savaria Múzeumban a költőt övező talányokról, titkokról beszélt.

Azé az élet, aki játszani jöttWeöres Sándor olykor szarkasztikus, cinikus megjegyzéseket tett, amelyekről nem lehetett tudni, hogy vajon tréfálkozik, vagy komolyan beszél. Anekdoták sora kering róla. Például: amikor egy beszélgetés során előjött a téma, hogy szereti-e a gyerekeket, így válaszolt: „Jaj, nagyon utálom őket!” A riporter visszakérdezett: „Akkor miért ír gyermekverseket?” Mire a válasz: „Én? Én nem írok gyermekverseket!” Állítását cáfolja az a tény, hogy 22 éves korában Pável Ágoston segítségét kérte egy gyermekvers kötet összeállításához.
Tréfáit nem, költészetét és hagyatékát azonban komolyan kell venni. Zseniális ritmikai játékai, filozófiai értekezései mellett jelentős mennyiségű műfordítást (több mint 80 nyelvből fordított!), számtalan levelet, bennük „szertehintett” költemények sorát hagyta az utókorra.
A költőházaspár, Károlyi Amy és Weöres Sándor rendezésre váró, több mint 35 ezer oldalnyi hagyatéka óriási feladatot ró az irodalomtörténészekre – mondta Lőcsei Péter. Előadásában beavatta a megjelenteket a költőzseni szombathelyi kapcsolatrendszerének feltérképezése során végzett „nyomozómunkájába”, s megosztotta velük az „utolsó percben” lefolytatott interjúk legérdekesebb adalékait. Például, hogy Weöres Sándor ido nyelven írott zsengéit kémiatanára, Csatkai József jelentette meg.
Oten vára - fantáziavilágMialatt a kivetítőn ritka fényképfelvételek peregtek, a költő sajátos belső világára utaló, fénymásolt feljegyzések, rajzok, versek jártak kézről kézre. Borús, magányos gyermekkorának nyoma nem látszott a családi fotókon, de visszaemlékezéseiből tudható: az anyai istenítés és az atyai szigor mély nyomokat hagyott érzékeny lelkén, viszont korán megedzette a kritikákkal szemben.

Amit én a mezőn elvégezni bírok,
tízszer jobban végzi akármelyik béres,
de amit a papír-mezőn elmulasztok,
az Isten sem viszi énnélkülem véghez.

A gyakorlatias, gazdálkodó katona édesapa nem értékelte fia örökké játékos természetét, költői szárnypróbálgatásait. Sándorka olykor elmélázó, részvétteljes, ámde kritikus, pesszimista világszemlélete ellenére élet- és természetszerető ifjúvá cseperedett. A vetített felvételek sorában láthattunk a kis „Cina” első kézírását, bizonyítványában a jegyeinek romlását, a Walesi bárdokról készített iskolai fogalmazását. Arany János iránti tiszteletét később irodalmi parafrázisaiban is kifejezésre juttatta, Arany négyféle hangnemét szólaltatva meg saját, tömörségre törekvő stílusában. A magát „kísérletezőnek” valló Weöres bátran merített a klasszikus, antik költők módszereiből, de a hétköznapok egyszerű szavaival is csodát művelt.

Íme, a szívből jövő felelet Weöres Sándor „Ijedtség” című költeményében megfogant kérésére:

„Hazám, ments meg engem! nem magamért kérem:
szavamat elviszem a sírba s ottreked.”

Van és lesz is, aki méltóképpen ápolja, s továbbadja emlékét a jövő nemzedék számára!

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tóth Kálmán

titkar@muzeumbarat.hu


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!


Hírlevél

Tudja már ezt 1420 hírlevelünkre feliratkozott ember.
Ha érdekelnek a programjaink, táboraink vagy csak bepillantanál egyletünk mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza