Archívum

Archívum

A fénylyukkártyától az online adatbázisig

Könyvtári polcokon innen és túl

Feltöltve: 2018.02.23

2018. február 23. péntek

A VMbE „Barakkváros foglyai” című örökségvédelmi programsorozatának következő helyszíne a Berzsenyi Dániel Könyvtár volt, ahol Szalainé Bodor Edit kutatómunkára várta a múzeumbogarakat.

Erre a másfél órára helytörténeti kutatóvá váltak a gyerekek. Az élményszerű ismeretszerzésre a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány pályázati támogatásával nyílt ezúttal is lehetőség.
Szalainé Bodor Edit a szemináriumi szobában egy kis harapnivalóval és üdítővel kínálta a klubtagokat, miközben megismertette velük a könyvtári kutatás néhány módszerét. A gyerekek megtanulhatták a lyukkártyás keresést, a mikrofilmolvasó használatát, illetve gyakorolhatták a katalóguscédulák sorában, és az online adatbázisban történő böngészést.

A kutatás eredménye teljes egészében a diákokon múlt. Edit rájuk bízta, hogy válasszák ki a számos találatból a számukra legérdekesebbnek ígérkező cikkeket. A társaság egyik fele a korabeli és az 1945 előtti anyag felkutatásával foglalkozott, főként a földrajzi névre keresve. Ők hagyományosan lyukkártyát, katalóguscédulát használtak. A csapat másik fele a barakkvároshoz kapcsolódó cikkek után kutatva a számítógépes adatbázist böngészte át az olvasóteremben. Nekik könnyebb dolguk volt, hiszen a könyvtár munkatársainak segítségével a tömörraktárból meglepően rövid idő alatt hozzájutottak a kívánt újságokhoz, folyóiratokhoz. Elmélyült kutatás az olvasó terem csendjébenAz együttműködésre, csapatmunkára ösztönző feladat eredményeit a résztvevők a foglalkozás végén ismertették egymással. Az értelmezésben és értékelésben ekkor már Tóth Kálmán múzeumpedagógus segítségére is számíthattak.
Zozó a hadifogolytábor tervezéséről és utóéletéről, Gergő a barakkváros építéséért felelős vállalattal való szerződéskötésről talált adatokat. Anna és Lóci vélhetően az ostffyasszonyfai táborban fogva tartott neves olasz és orosz személyiségek nyomára bukkant egy – sajnos az információ forrását nem közlő – folyóiratcikkben. Kornél és csapata esetében viszont az információ hiánya volt beszédes: 1945 után ugyanis az első világháború szinte tabutémává vált. A csapat csak 1971-et követően talált az ostffyasszonyfai hadifogolytáborról készített írást, lejegyzett visszaemlékezések formájában. Az emlékezet szitáján átszűrt információkat azért fenntartással kell kezelni – mondta el a gyerekeknek Tóth Kálmán. Ugyanez vonatkozik a napilapokban, magazinokban az 1980-as évek közepétől közreadott írásokra is. Ezek szerzői a téma legelmélyültebb kutatója, Csák Zsófia munkáiból merítettek több-kevesebb pontossággal. Közös tanácskozás a szemináriumi terembenCsák Zsófia tanulmányira a könyvtári adatbázist böngészve, Dórihoz és csapatához hasonlóan, bárki könnyedén rátalálhat. Mindeközben ne feledjük azt sem, hogy értékes forrásul szolgálhatnak a hadifogoly relikviák: akár egy kézzel faragott dobozka „néma” története is.

Szalainé Bodor Edit megdicsérte a gyerekek aktív, szorgos munkáját és elmondta, hogy az egykori fogolytábor témájában közösen végzett áttekintés csupán ízelő volt abból a nagy kihívást jelentő kutatómunkából, amelynek súlya és felelőssége gyakran egyetlen szakember vállára nehezedik.

A "Barakkváros foglyai" című programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatja.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza