Archívum

2018. February 16. Friday A MNL Vas Megyei Levéltára (péntek délutánonként mindeni más számára zárva tartott) kapujában dr. Pál Ferenc fogadta a gyerekeket, majd a kutatóhelyiségbe vezette őket. Elmondta, hogy a foglalkozás és a filmfelvétel kedvéért az asztalokra elkészített iratok az ostffyasszonyfai hadifogolytábor történetének másodlagos forrásai. Az intézményben őrzött, ide vonatkozó dokumentumok ugyanis nem a tábor, vagy a tábort irányító Cs. Kir. Pozsonyi Katonai Parancsnokság, hanem a polgári közigazgatás, főként a vármegyei alispáni hivatal iratai. A kutató csalódni fog, ha történeteket keres, de megfelelő megközelítéssel történeti értékű információkra lelhet bennük.

Nyilvánvalóan akkor keletkezett a legtöbb ügyirat, amikor a „civil környezet” közvetlen kapcsolatba került a hadifoglyokkal. A táborok lakóinak külső munkára való kiadása például számos, központi szabályozást igénylő problémát vetett fel az élelmezéstől az őrzésig, a ruházattól az orvosi ellátásig. Előfordult, hogy a paraszti gazdaságokban, termelőüzemekben dolgozó hadifogoly munkások kihágásokat, törvénysértéseket (lopás, részegeskedés, koldulás) követtek el. Ilyen esetekben az érintettek panaszt emeltek a vármegyei hatósághoz, sérelmeinek orvoslását kérve. Néhány dokumentum tartalmának ismertetése után dr. Pál Ferenc felidézte az első háborús esztendő eseményeit, majd korabeli fényképfelvételeket vetített az ostffyasszonyfai hadifogolytáborról. A 1915-ben létesített, 197 épületből álló barakkvárost 40–50 ezer ember befogadására tervezték. Hogy összesen hány katonát őriztek itt a tábor 1918. október végi feloszlatásáig, nem lehet pontosan tudni. A ma már katonai emlékhelyként gondozott ostffyasszonyfai hadifogoly temetőben nyugvó orosz, olasz, román és szerb katonák számát több mint 10 ezerre becsülik a kutatók.
Dr. Pál Ferenc megmutatta a múzeumbogaraknak „Az ostffyasszonyfai fogolytáborban elhalt idegen haderőkhöz tartozó katonák halotti anyakönyvi másodpéldánya” címet viselő vaskos nyilvántartást, amelyben 4839 elhunytról találhatók adatok.

A foglalkozás végén néhány levéltári dokumentum másolatát tanulmányozták a gyerekek. Voltak, akik az orosz hadifoglyok számára 1917-ben kiadott „Nedelja” című újsággal kapcsolatos tájékoztatást böngészték, mások meg annak a vitás ügynek próbáltak utána járni, amikor a nagysimonyi gazdák tehenei kárt okoztak a hadifogolytábor mezőgazdasági területeiben. (No lám: a Nagy Háború hatásai alól az ártatlan kérődzők sem vonhatták ki magukat.)

Képgaléria

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!