Archívum

Archívum

A szó elszáll, az írás megmarad

Levéltári bogár-búvárkodás

2018.02.16

Újabb eseményéhez érkezett a VMbE „Barakkváros foglyai” című örökségpedagógiai programja, amely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázati támogatásának köszönhetően valósul meg.

Lezárt (élet)lapokA MNL Vas Megyei Levéltára (péntek délutánonként mindeni más számára zárva tartott) kapujában dr. Pál Ferenc fogadta a gyerekeket, majd a kutatóhelyiségbe vezette őket. Elmondta, hogy a foglalkozás és a filmfelvétel kedvéért az asztalokra elkészített iratok az ostffyasszonyfai hadifogolytábor történetének másodlagos forrásai. Az intézményben őrzött, ide vonatkozó dokumentumok ugyanis nem a tábor, vagy a tábort irányító Cs. Kir. Pozsonyi Katonai Parancsnokság, hanem a polgári közigazgatás, főként a vármegyei alispáni hivatal iratai. A kutató csalódni fog, ha történeteket keres, de megfelelő megközelítéssel történeti értékű információkra lelhet bennük.

Nyilvánvalóan akkor keletkezett a legtöbb ügyirat, amikor a „civil környezet” közvetlen kapcsolatba került a hadifoglyokkal. A táborok lakóinak külső munkára való kiadása például számos, központi szabályozást igénylő problémát vetett fel az élelmezéstől az őrzésig, a ruházattól az orvosi ellátásig. Előfordult, hogy a paraszti gazdaságokban, termelőüzemekben dolgozó hadifogoly munkások kihágásokat, törvénysértéseket (lopás, részegeskedés, koldulás) követtek el. Ilyen esetekben az érintettek panaszt emeltek a vármegyei hatósághoz, sérelmeinek orvoslását kérve. Iratokba mélyedveNéhány dokumentum tartalmának ismertetése után dr. Pál Ferenc felidézte az első háborús esztendő eseményeit, majd korabeli fényképfelvételeket vetített az ostffyasszonyfai hadifogolytáborról. A 1915-ben létesített, 197 épületből álló barakkvárost 40–50 ezer ember befogadására tervezték. Hogy összesen hány katonát őriztek itt a tábor 1918. október végi feloszlatásáig, nem lehet pontosan tudni. A ma már katonai emlékhelyként gondozott ostffyasszonyfai hadifogoly temetőben nyugvó orosz, olasz, román és szerb katonák számát több mint 10 ezerre becsülik a kutatók.
Dr. Pál Ferenc megmutatta a múzeumbogaraknak „Az ostffyasszonyfai fogolytáborban elhalt idegen haderőkhöz tartozó katonák halotti anyakönyvi másodpéldánya” címet viselő vaskos nyilvántartást, amelyben 4839 elhunytról találhatók adatok.

A foglalkozás végén néhány levéltári dokumentum másolatát tanulmányozták a gyerekek. Voltak, akik az orosz hadifoglyok számára 1917-ben kiadott „Nedelja” című újsággal kapcsolatos tájékoztatást böngészték, mások meg annak a vitás ügynek próbáltak utána járni, amikor a nagysimonyi gazdák tehenei kárt okoztak a hadifogolytábor mezőgazdasági területeiben. (No lám: a Nagy Háború hatásai alól az ártatlan kérődzők sem vonhatták ki magukat.)

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tóth Kálmán

titkar@muzeumbarat.hu


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!


Hírlevél

Tudja már ezt 1420 hírlevelünkre feliratkozott ember.
Ha érdekelnek a programjaink, táboraink vagy csak bepillantanál egyletünk mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza