ArchÃvum
Karosszékből a csillagok felé
Öt görög kérdés
2018. January 19. Friday
Nézz fel a csillagfényes égboltra! Valamikor régen, az ókorban így tettek a nagy görög gondolkodók is. Eltöprengve a jelenségeken nem elégedtek meg a mítoszok, legendák ködös világával: logikus magyarázatokat kerestek a világ törvényszerűségeire, működésére. Róluk mesélt Fülöp Gábor a múzeumbogár klub foglalkozásán.
Milyen alakú a Föld? Mekkora a Hold hozzá képest? S milyen messze van bolygónktól? Hát a Nap mekkora a Földhöz, a Holdhoz képest, s milyen messze van? Mindezekre a kérdésekre ma már készen kapjuk a választ, s talán fel sem merül bennünk a kérdés: miképp jutott viszonylag pontos eredményekre az ókor eszköztelen tudósa. Kik voltak ők, akik életüket tették fel e kérdések megválaszolására? Noha a világról alkotott elképzeléseik távol álltak jelenkori ismereteinktől, mégis dicső az út, amelyet bejártak a világ tudományos megismerése érdekében. Felmérhetetlenül sokat köszönhetünk Thalész, Anaximandrosz, Anaxagorasz, Eratoszthenész, Arisztotelész, Arisztarkhosz, Arkhimédész tudományos eredményeinek.Az utókor művészei által megalkotott tudósportrékat idővonalra helyezte Fülöp Gábor, majd makett, földgömb és lézerfény segítségével mutatta be például, hogy miképpen számította ki Eratoszthenész a Föld kerületét. A gyerekek rácsodálkoztak az elképesztő eredményre: a Kr. e. 2–3. század fordulóján élt polihisztor geometriai számítása csupán 7%-os eltérést mutat mai ismereteinkhez képest.
Szamoszi Arisztarkhosz elsőként számította ki, hogy milyen messze van tőlünk a Hold és a Nap. Háromszögelési elgondolása helyes volt, ám ma már tudjuk: a zseniális megközelítés a kezdetleges mérési módszerek miatt nem vezethetett pontos eredményre.
Képgaléria
A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Segítsd munkánkat egy megosztással!
