ArchÃvum
Gerinctúra a kőszegi hegyekben
Ropogó hó és napsütés
2017.01.15
Hagyományos gerinctúránk Velemből indult, kiváló, 0 Celsius fok körüli időben, havas tájon, napsütésben, és ami a legfontosabb: szélcsendben. Aki járt már hegygerincen süvítő szélben, az nagyon tudja értékelni ezt a meteorológia körülményt.
Szombathelyről, Kőszegről jöttek természetjárók a Velemi buszfordulóhoz. Nem értük el a korábbi évek több mint 100 fős részvételét, de azért ezúttal is 45–50 fővel állhattunk oda a képzeletbeli startvonalhoz. A túrát Süle Antal tagtársunk vezette.
Minden gerinctúrán a terheléspróba az út elején jelentkezik. Már ekkor kiderül, hogy a szervezet mennyire regenerálódott az év végi mértéktelen ételfogyasztása után. Először fel kell kapaszkodni a Szentvidre, majd gyönyörű fenyveseken keresztül a Hörmann-forrás parkolójához. Ez a szakasz nem hosszú, de 20%-os az emelkedő átlagban. A fenti parkolóban jogos a megállás a padoknál, kis kalóriapótlás, hogy a hátralévő távot szinte könnyű léptekkel tegyük meg a Vöröskereszt érintésével az Óház-tetőig. Azért nem rohantunk, mert a ropogó hóban, napfényben időt kellett szakítani a nézelődésre, fotózásra.
A Kendigről Ausztria havas hegyeit, a Kisalföld kevésbé fehér tájait kaphattuk lencsevégre. A tiszta időben a soproniakra is gondoltunk, amikor megpillantottuk a civis város TV adó tornyát és a lövői szélmalmokat a távolban. A Kendig után, tovább tapostuk a havat a gerinc erdei ösvényein az Óháztetőig, ahonnan fentről újból körülnézhettünk. Nem sokat időztünk itt, mert várt minket a lefelé vezető úton a büfé a Kincs-pihenőnél, ahol finom narancs illatú forralt bort is kortyoltunk. Ezután a Királyvölgyön át lementünk Kőszegre és búcsút vettünk egymástól. Voltak, akik forralt borra, zsíros kényérre betértek a Poncihter borozóban, de a Kék Huszár étteremben is haraphattak mások egy-egy falatot, amelyet finom vörösborral öblítettek le.
