Archívum

A Szent Márton korát idéző időszaki kiállítás megtekintése előtt, az időbeli és térbeli tájékozódás megkönnyítése érdekében egy pillantást vetettek a gyerekek a Savariához kötődő római császárok szobraira, majd Savaria térképére. A római kori város derékszögű utcahálózattal rendelkezett, területét a Borostyánkő út vonala szelte ketté, amelynek egy szakasza a Romkertben ma is látható. A városfalakon kívül épült fel egyebek mellett az Isis szentély és az Ara Augustorum, a császártisztelet központja is.

A foglalkozás résztvevői Szent Márton nyomdokain járhattak a római kori városban, korabeli ruhát és felszerelést öltve magukra. Az idegenből jött „Jeromos császárhoz” csatlakozott spathával felszerelkezett katonája, Barni. Anna pallát borított vállaira, a palota előtti őrszolgálatot a savariai lándzsás alakulat tagjaként Lóci teljesítette. Elhaladtak a hatalmas méretű császári palota kapuja előtt. Ezen épület egykori csodás díszítettségére, amit még a gyermek Martinus is megcsodálhatott, ma már csak töredékek és a hajdan színpompás, hatalmas felületű romkerti mozaikpadló egyre pusztuló maradványai utalnak.

A séta során egy sötét ösvényen át érkeztek a gyerekek a korai keresztény közösség tárgyi emlékeit bemutató kiállítótérbe. Többek között lámpafüggesztőket, bronz és agyag mécseseket, Krisztus-monogrammal díszített katonai sisakot láthattak a kiállításban. Ez utóbbit a ioviai (alsóhetényi) erődből került elő. Beljebb a Pécsett (Sopiane) feltárt ókeresztény festett sírkamrák makettjeit lehetett megtekinteni. A falakon körben sírfeliratok, kőtáblák sorakoztak, köztük a két, Savariában fiatalon elhunyt keresztény vándorfestőé is. Az időutazás a helyi pékségben zárult, ahol a római kori lepénysütő formát a gyakorlatban is kipróbálhatták a foglalkozás résztvevői és elfogyaszthatták az Iseum lenyomatát viselő kicsiny mézes lepényeket. Sőt egy-egy Krisztus-monogrammal ellátott, nyakba akasztható agyagmedaliont is hazavihettek magukkal.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!