Archívum

Az M86-os út építését megelőző régészeti feltárások során talált kelta kardok restaurálásának módszereivel ismerkedhettek meg a diákok. Megtudhatták, hogy miképp akadályozza meg a szakember a vas rohamos oxidációját, elgondolkodhattak azon, vajon a miért hajlították S-alakúra az egyes kelta harcosok sírjába helyezett kardokat, míg másokét miért hagytak épségben? Búcsú községnél egy hamvasztásos sírban talált, hüvelyében fekvő, 70 cm hosszúságú kard például hajlítatlan volt. Markolata pedig teljesen hiányzott. Kiss E. Csaba kiemelte, hogy a kelták nagyon jó minőségű kardokat gyártottak. A titok az ötvözetben rejlett: egyéb ötvöző anyagok mellett pontosan 0,7%-ban kell szenet tartalmaznia. Ezt a mennyiséget meghaladva ugyanis a vas törékennyé válik, ha nem éri el ezt, akkor meg túlságosan hajlékonnyá.

A foglalkozás második felében Schmidtné Vinczi Réka a Plakát-álmok című kiállításban kalauzolta a múzeumbogarakat. A kiállított falragaszokat a fogyasztói társadalom, a manipuláció, eladásösztönzés és boldogságkeresés szemszögéből világította meg. A korabeli újságok (Pesti Hírlap, Friss Újság) mellett kiemelte a szépirodalmi és kulturális éhség csillapítására kiadott számos folyóirat közül az 1908-ban indított Nyugat-ot, amely fórumot biztosított sok más nagyszerű irodalmárunk mellett Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Babits Mihály és Juhász Gyula számára. Hasábjain az 1. világháború kezdetén közölt hazafias, harcra buzdító költeményeket, írásokat 1915-től mindinkább felváltották a háborúellenes hangvételű, békéért kiáltó alkotások. Az Nagy Háború irodalmi visszhangjának elemzésére közösen került sor a foglalkozás végén.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!