Archívum

Az elméleti ráhangolódás után a foglalkozásvezető, dr. Hollerné Mecséri Annamária kreatív próbatételekkel örvendeztette meg a résztvevőket. Az első feladat az 2012 óta hivatalosan is hungarikumnak számító busójáráshoz kapcsolódott. A busókat emlegetve sokak előtt felrémlenek a kifordított bundákba öltözött, szalmával kitömött öltözékű, rémítő maszkkal arcukat takaró alakok, akik hangos kiáltozással, kereplőkkel vonulnak fel, majd csónakokon szelik át a Dunát, este pedig hatalmas máglya körül táncolnak. Az eredetileg fából faragott, szarvakkal ellátott busó maszkok papírból és újságból készült, rémítően szép másai kerültek ki a múzeumbogarak kezei közül a foglalkozás során.

A húsvétról sok-sok jelképes dolog jut eszébe mindenkinek. Ezekről készítettek rajzot a gyerekek. Érdekes volt megfigyelni, hogy milyen kép él a gyerekekben az ünnepről. A húsvéthoz elmaradhatatlanul hozzátartozik a locsolás. Ámde alkalmi verset írni, méghozzá megadott szavakból, már nem is olyan egyszerű feladat! Mégis megérte a fáradozást, mert mindenkinek jó kedve kerekedett a rímfaragás közepette és a tréfás strófák hallatán.

A kora estbe hajló foglalkozás zárása az „Üsd a harmadikat” hangzatos címet viselő játék volt, ám amelyben mégsem egymás csépelése a feladat. Kört alkotva a párok egymás mögött állnak, míg a csoport két tagja a körön kívül reked. Az egyik a fogó, a másik a menekülő. Ha a menekülőnek sikerül valamelyik pár elé beszökkennie, mielőtt a fogó elkapná, akkor megmenekült és a páros leghátul álló tagja menekül tovább a fogó elől. Olyan sikert aratott az egyszerű népi játék, hogy még most is tartana, ha a múzeumot be nem zárták volna…

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!