Archívum

A Savaria Múzeum zsúfolásig megtelt előadóteremében, nyitányként Georg Goltermann Szerenádjának csellódallamai csendültek fel. A muzsikát Orosz Sándor és tanítványai: Hazafi Mariann, Máté Barnabás és Menyhárt Viktória hozták magukkal, hogy még meghittebbé varázsolják az ünnepi készületet. A versmondók sorai között ismerős arcokkal találkozhattak azok, akik részt vettek áprilisban a költészet napi rendezvényen, de voltak a szavalók közt újak is, akik első ízben mutatták meg, hogy egy költeménybe miképp lehel életet a szavuk. A karácsony lelkületéről, a szeretetről, a családról és az összetartozásról klasszikus és kortárs költőink üzenetét tolmácsolták.
„Mintha itt lenn/ A nagy Isten /Szent kegyelme súgna, szállna,/ Az én kedves, kis falumban/ Minden szívben/ Csak szeretet lakik máma.” (Ady Endre: Karácsony)
Érzéseket felkavaró, régi emlékeket felidéző gondolataik, sokszor bizony nem hagyták könnyek nélkül a hallgatók, sem pedig az előadók szemét.
„Ne keresd már, hogy hol tévedtél,/ne sírj azon, mit meg nem tettél./Gyere velem, én hívlak élni/ vérző szívvel is remélni...” (Dsida Jenő: Én hívlak élni)

A költemények keltette érzéseket Schubert és Brahms dallamai ringatták, csitították el. De felcsendült sokak örömére Paul McCartney örökzöld Yesterday-e is a csellók húrjain. Tóth Kálmán egy megrázóan aktuális költeménnyel ébresztette a valóra a hallgatókat, ezzel megnyitva a műsor második „felvonását”.
„Ha így jönnél Názáretből/ Sápadtan, fázva, december este,/Az ügyefogyott szenvedőkhöz/ Párizsba, vagy Budapestre, /S leülnél az éhezők közt/ S abból, amit valaha mondtál/ Mesélnél új vigasztalásul – Elfognának a tizedik szónál.” (Dutka Ákos: Beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban)
A nézők sorai közt helyet foglaló meglepetésvendég, Csider Sándor költő, egyetemi tanár saját verseivel ajándékozta meg a jelenlévőket. Varga Péter (Cserga) gitárkíséretében közös énekléssel, emelkedett hangulatban zárult az adventi ünnepség. A résztvevők azonban még nem széledtek szét: némi harapni- és innivaló mellett kellemesen elbeszélgettek egymással a szavalók, zenészek és a karácsonyi rendezvényt jelenlétükkel megtisztelő vendégek.

Az elhangzott költemények és előadóik:

Juhász Gyula: Karácsony felé (Farkas Péter István)
Devecsery László: Csengettyűk szavával (ifj. Karáth László)
Gazdag Erzsi: Ezüstszánkót hajt a dér (ifj. Karáth László)
Ady Endre: Kis karácsonyi ének (Karáth Gergő)
Kosztolányi Dezső: Gyermekkor (Gelle László)
Varró Dániel: December (Mártfai Márta)
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (Szalai András)
Böröczki Mihály: Őszülő dal (Zöld Ilona)
Csoóri Sándor: Karácsonyi készülődés (Tóth Kálmán)
Nagy László: Tűz (Schmidtné Vinczi Réka)
Zelk Zoltán: Karácsonyi ének (Holzmann Klára)
Tandari Éva: A Csönd Szigete vár… (Rábai Péter)
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért (Uhrin Mária)
Ady Endre: Karácsony (Szalai András)
Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm (Schmidtné Vinczi Réka)
Benedek Elek: Angyaljárás után (Rábai Péter)
Baja Mihály: Karácsony (Zöld Ilona)
Dutka Ákos: Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban (Tóth Kálmán)
Sík Sándor: Karácsonyi álom (Rábai Péterné)
Bezerédj Amália: Karácsony ünnepén (Holzmann Klára)
Dsida Jenő: Én hívlak élni (Rábai Péterné)
Ady Endre: Karácsony 2. (Uhrin Mária)
Pilinszky János: Introitusz (Ágoston Eszter Sztelly)
Kányádi Sándor: Isten háta mögött (Gelle László)
Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony (Szemes Endréné)
Várnai Zseni: A csodák csodája (Holzmann Klára)
Nagy Gáspár: Hótalan a hegyek inge (Farkas Péter István)
Liebe Attila: Nem tudom, hogy hol vagy (Ágoston Eszter Sztelly)
Balogh József: Karácsony (Farkas Péter István)
Aranyosi Ervin: Az út végén… (Gelle László)
Heinrich Heine: Szívemben mindig lesz egy hely (Szemes Endréné)
Hervay Gizella: Két vers (Schmidtné Vinczi Réka)
Wass Albert: Karácsonyi versek I. (Mártfai Márta)

Rainer Maria Rilke: Advent című versével kívánunk minden kedves olvasónknak és szeretteiknek áldott, békés szent karácsonyt!

Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn,
miként lesz áldott-fényű fa,
és hallgatózik. Szűz utakra
feszül sok ága, tűhegye, -
szelet fog, - készül, nő magasba,
az egyetlen szent éj fele.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!