Archívum

A tárgyak egyike-másika a régi állandó kiállításból ismerős lehet, de ezek most már új megvilágításba helyezve illeszkednek a számtalan újdonság közé. Az újkőkori művészet jellegzetes alkotásait, az ember alakú agyagszobrocskákat például már nem csak a Sében előkerült idolok képviselik: megcsodálhatjuk mellettük a Szombathelyen (pontosabban az Oladi-platón) szintén feltűnően nagy számban előkerült társaikat is.

De vajon mire szolgáltak ezek a többnyire nőket ábrázoló „kisplasztikák”? Nagy Marcella régész, a kiállítást megálmodó szakmai csoport vezetője így fogalmaz: „A szobrocskák tükrözik az akkori emberideált. A túlhangsúlyozott idomok, a zsírfarúság a női nemi jelleget hangsúlyozzák, de férfiábrázolásokat is ismerünk. Karcolással és festéssel díszítették őket, amelyek alapján rekonstruálható a hajviselet, a ruházat, az egykori divat. Nem ismerjük pontosan mi lehetett a szerepük egy-egy közösség életében. Házi szobrok lehettek, vagy kultikus szertartásoknál használhatták őket? Bár ezek nem bálványok, hanem inkább a közösség sokféle szimbolikus tevékenységének, rítusainak eszközei, egyedi darabjai.”

A labirintus számos érdekessége közül ezúttal a leghatásosabb megjelenésű cserépedényekre, a egy vaskersztesi halomsíros temetkezés leleteire esett a múzeumbogár klubosok figyelme. Az érdeklődés fokozása érdekében a foglalkozás kézműves feladattal zárult. Kirigami technikával bronz- és vaskori edények 3D-s makettjét készítették el a gyerekek. Szebbnél szebb színes, díszes munkák születtek! Legközelebb kiderítjük, hogy megállnák-e a helyüket a régészeti összehasonlításban?

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!