Archívum

A vers az, amit mondani kell...

Válogatás 20. századi és kortárs magyar költők természetverseiből

2015.04.08

Első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal rendeztek komolyzenével színesített szavalóestet az egylet költészet- és természetszerető tagjai. A tavaszi életöröm üzenetét hordozó összeállítást Gelle László és Szalai András szerkesztette.

Orosz Sándor és tanítványai (fotó: Nagy Rebeka)

A költészet napja közeledtével elhangzott műsor hangulatát meghittebbé tette a muzsika, amely Orosz Sándor, a Bartók Béla Zeneiskola nyugalmazott igazgatója és három csellista növendéke, Cserkuti Gábor, Máté Barnabás és Menyhárt Viktória jóvoltából csendült fel. Friedrich August Kummer nyitányként előadott G-dúr duója után Szalai András elszavalta József Attila: „A Dunánál” című versét. Tóth Kálmán Kányádi Sándor egyik felettébb kedvelt történetével felvezette a versfolyamot, amely két kisfiú, Karáth László és Karáth Gergő bájos szavalatával máris nyíltszíni tapsra ragadtatta a szép számú közönséget.

„Hegyek, fák, füvek, ágak, harag-zöld, azúr menny, szívem rokonai, titeket hívtalak–hívlak–idézlek vidítani, segíteni…” – e sorok a természet szépségének természetfeletti dimenzióját, mint az emberi lelket megérintő, átformáló csendes erőt idézik elénk. Ki-kibukkan belőlük az elmúlás – újjászületés örök fájdalma, reménye.
„egy erdő tele elhullott szavakkal”– nincs más választásunk: kotorászunk hát az avarban (belső) útjaink során. A vers, mint szavak szövete, legyőzi az idő és a tér korlátait. Éppen elillanása okán örökre érvényes üzenetekkel szólít meg bennünket. Nem véletlen, ha a hallgató olykor elmorzsol egy-egy könnycseppet, ha az üzenet a lelkéig hatol („szavak kapaszkodnak szavak / véremmel rokon a patak / szívemben csörgedez csobog / télen hogy védjem befagyok / páncélom alatt cincogat / jeget-pengető hangokat”).

...ha az üzenet a lelkéig hatol

„Csak az a tiéd, amit másnak adtál…” – e gondolat szellemében kívántak adni – és megtartani – önmagukból egy darabkát a versmondó est műkedvelő előadói. Íme az elhangzott versek jegyzéke:

Balogh József: Tavasz
Gazdag Erzsi: Hajnalka
Böröcki Mihály: Nyárvég
Szilágyi Domonkos: Hegyek, fák, füvek
Vas István: Mikor a rózsák nyílni kezdtek
Babits Mihály: Emlékezés gyermeteg telekre
Dsida Jenő: Jegenyék
Őri István: Erdőben
Weöres Sándor: Barangolók
Garai Gábor: Ölelkezők
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani
Benjamin László: Erdei Tisztás
Ágoston Eszter (Sztelly): Tavasz
Áprily Lajos: Mit érsz Tavasz
Áprily Lajos: Március

A versfolyamot csellómuzsika (Hefendy Gyula „Kincsestár” című sorozatának öt rövid darabja) közös versmondás (Áprily Lajos: Március) zárta.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza