Archívum

Adott volt a lehetőség, hogy a szervezők által javasolt program helyett ki-ki egyénileg állítsa össze múzeumlátogatási tervét. A múzeumbogár klubtagok és hozzátartozóik Varga Péter vezetésével eleve a Technikai és a Természettudományi Múzeumot választották megtekintésre. A 84 utasból végül 43-an döntööttek a meghirdetett program mellett. Ők először a Burgot vették célba, pontosabban az ott található Nationalbibliothek dísztermét. A galériás könyvtár mogyorófa polcaival, faltól falig tartó könyvgyűjteményével ámulatba ejti látogatóit. Olyan érzés tölti el az embert, mintha az utópiabéli Tudás Palotájába lépne be. Feltekintve a hatalmas kupolára, a mennyek nyílnak meg – valójában az építtetőt, VI. Károly német-római császárt (aki III. Károly néven volt magyar király) istenítő jeleneteket, valamint a könyvtáralapítás történetét lehet megcsodálni a freskókon. A könyvtárnak számos magyar vonatkozása van. Nem csupán Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárának néhány darabját rejti, hanem számos magyar nyelvű szövegemlékkel egyetemben ez a könyvtár őrzi a II. József által feloszlatott szerzetesrendjeink értékes kódexeit. A Lange Nacht idején a díszteremben az első világháború eseményeit felidéző „Népeimhez” című időszaki kiállítás is megtekinthető volt.

A következő állomás az Osztrák Néprajzi Múzeum volt, amely a barokk stílusban épült Schönborn-palotában működik. Szép látványt nyújt az impozáns homlokzat a tetőt díszítő szobrokkal. A gyűjtemények az egykori Osztrák-Magyar Monarchia minden területét felölelik, de számos más európai országból származó berendezési tárgy is fellelhető a múzeumban. A tárlat főként a történelmi és kortárs életmódot, valamint a társadalmi és etnikai csoportok kulturális megnyilvánulásait vonultatja fel, európai keretbe ágyazva. Külön érdemes megemlíteni azokat a fényképfelvételeket, amelyek a Habsburg Birodalom népeinek viseletét örökítik meg.

A kissé késlekedő L3-as „langenachtos” autóbuszjárattal a Heldenplatzig utazva, majd egy kis gyaloglással lehetett megközelíteni az Eskeles-palotát. Az ott működő Zsidó Múzeum az első ilyen jellegű gyűjtemény a világon: 1895-ben nyílt meg a látogatók előtt. Közvetlenül az Anschluss után a múzeumot a nácik bezárták, a kollekció egy része csak az 50-es években került vissza a hitközséghez. A gyűjtemény fele eltűnt, feltehetően megsemmisült vagy ellopták. A 2011-ben újranyitott kétemeletes Eskeles-palotához a homlokzaton világító héber „múzeum” felirat vezeti az érdeklődőket. A múzeum évente több tízezres látogatottságával felkerült a császárváros top30 látnivalója közé. „A mi városunk!” című tárlat a bécsi zsidó közösség életét mutatja be 1945-től napjainkig, „Az Aleftől a Távig” című a zsidó hétköznapok személyes ünnepeiről szól, kiemelve például, hogy miként ünnepli egy fiatal a felnőtt életbe való belépését, milyen szimbólumai vannak egy zsidó esküvőnek, hogy néz ki a kóser konyha? A múzeumbarátok talán leghosszabban a látványtárban időztek, ahol az izraelita kultúrközösség és a Berger, Schlaff és Stern magángyűjtemények tárgyai tekinthetők meg.
A múzeumbogár klubtagok és hozzátartozóik Varga Péter vezetésével a Technikai és a Természettudományi Múzeumban találtak tartalmas elfoglaltságot. A Technisches nagy tanulsága, hogy a jelenkor is a történelem részévé válik egyszer, a Naturhistorisches számtalan csodája közül pedig a legmaradandóbb élményt talán a történelemkönyvekből jól ismert Willendorfi Vénusszal való találkozás jelentette. Azok közül, akik egyénileg szervezték programjaikat, legtöbben Schönbrunnba, az Albertinába és a Szépművészetibe látogattak el. A legtöbben azért úgy intézték, hogy odaérjenek 23:15-re a Stephansdomba, hogy részesei lehessenek az orgonakoncertnek.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!