Archívum

A szombathelyi vasútállomás órája 6:30-at mutat. Az aulában csoportosulás: a 33 túrarésztvevőből 7 a kerékpáros. Közös vonatozás után a gyalogosokat Szentgotthárdról autóbusz szállítja Felsőszölnökre, ahol a Kühár Emlékház – Szlovén Tájházban egy korty pálinkával fogadják őket a helybéliek. A koccintás végére a bringások is begurulnak a Tájház elé. A kerékpárok pihenőt kapnak, tulajdonosaik pedig csatlakoznak a Hármashatárkőhöz éppen indulóban lévőkhöz.


Magyarország legnyugatibb települését elhagyva, a festői szépségű Hampó völgyben a piros háromszög jelű turistaút és tanösvény vezet a 387 m magas Hármashatárhegyre. Séta közben hasznos ismereteket hallunk Lendvai Zoltántól a természeti értékekről, gyógynövényekről, M. Kozár Máriától a rendszerváltozás előtti hétköznapokról. Hamar elfogy lábunk alatt a mintegy 4 kilométernyi távolság, csak az út végén található kaptató veszi igénybe egy kissé a kevésbé edzett túrázókat. Az Hármashatárkő körül található turistabarát pihenőhelyekre letelepedve falatozunk, majd rövid megemlékezés következik.

Az 1920. június 4-én, Trianonban kötött békeszerződést rögzítő 1921. évi XXXIII. törvénycikk így rendelkezett a magyar – szerb-horvát-szlovén – osztrák hármas határpontról: „… a Rába és a Mura medencéinek vízválasztó vonalán Tókától keletre, körülbelül 2 km távolságnyira megállapítandó pontig, amely hármas határpontja Ausztriának, Magyarországnak és a Szerb-Horvát-Szlovén államnak.”
„Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”
– hangzik el Juhász Gyula Trianon című verse Szalai András előadásában, majd Tóth Kálmán olvas fel egy részletet a magyar békedelegáció hivatalos beszámolójából, végül M. Kozár Mária a két világháború közti években lejegyzett, a Hármashatárkőhöz tett osztálykirándulás krónikáját idézi fel. Elkészül a csoportkép a három ország címereit és a békeszerződés dátumait (1919. szept. 10., 1920. jún. 4.) feltüntető, 1922-ben emelt emlékműnél, és a kerékpárosok indulnak is, hogy járműveikre pattanva mielőbb útnak indulhassanak. Előtte azonban rövid látogatásra betérnek a Kühár Emlékházba.
A felsőszölnöki régi plébániaházban a 19. század elejétől éltek papok. Sorrendben tizenhetedikként élt és alkotott itt Kühár János. Az egykori plébániaépületben rekonstruálták a tudós pap plébániahivatalát, ebédlőjét és hálószobáját. A további helyiségekben a Rábavidék egyháztörténeti dokumentumai és hitéleti tárgyai láthatók, a volt istállóban néprajzi kiállítás mutatja be a plébánia és a falu lakóinak gazdasági eszközeit.

Az emlékház – tájház megtekintése után a kerékpárosok a Vendvidék és az Őrség legszebb részei felé veszik az irányt. A Felsőszölnök–Kétvölgy–Apátistvánfalva–Orfalu–Szalafő–Őriszentpéter–Ivánc–Csákánydoroszló útvonalon dombnak fel és alá összesen 83 km-t tudnak maguk mögött. A borús, de nem kellemetlenül hűvös időjárás csak az Ivánc és Csákánydoroszló közti szakaszon vált záporra, de a vonatérkezésig szinte meg is száradnak az ázott kerekesek, hogy a kedvező végkifejlet ne szegje kedvüket a túra jövőbeli megismétléséhez.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!