ArchÃvum
Kövek üzenete
Dr.Tóth Endre szabadegyetemi előadása a Savaria Múzeum kőtáráról
2014.03.05
Az egyik TV-adón sokkoló animációs képsorok futnak: az épített környezet végromlása az emberiség eltűnése után 150–200 évvel… De arról nem tudósítottak a film alkotói, hogy mi történt az emberekkel? Dr. Tóth Endre viszont feltette a kérdést: mi történt Savariával a rómaiak után?
A Kárpát-medence rómaiak utáni történetére vonatkozóan a régészek is feltehetik a kérdést: mi történt itt valójában, mi lett a lakosság sorsa? Dr. Tóth Endre régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára kifejtette: nem volt egységes a végkimenetel e területen. Kelet-Pannoniából viszonylag rövid időn belül eltűnt, a jobban védhető helyeken – így a Nyugat-Dunántúlon, legalábbis a nagyobb településeken – sokáig helyben maradt a romanizált lakosság.
Az épületek és a temetők évszázadokon át dacoltak az időjárás viszontagságaival. A rómaiak után 5–600 évig olyan népek éltek itt, akiknek életmódjuk eltérő volta miatt nem volt szükségük a korábban emelt létesítményekre. A hunok, germánok, avarok bizonyára csodálkozva tekintettek a hatalmas palotákra, szentélyekre, templomokra. Bizonyára el sem tudták olvasni a kőemlékek feliratait, hiszen nem ismerték a latin betűket, nyelvet.
A helyzet a magyar honfoglalás és államalapítás után megváltozott. A római téglákból keresztény templomok épültek, amelyekhez a márvány épületelemekből, faragványokból égetett mész szolgáltatta a kötőanyagot. A római városok építőanyagainak ilyetén történő felhasználása Európa-szerte bevett gyakorlat volt.
