Archívum

Az isten háta mögött

Rovargyűjtő úton Perzsiában

2012.10.12

Egy múzeum rovargyűjteménye adományozás, vásárlás vagy a szakemberek által folytatott gyűjtőmunka révén gyarapodhat. De akárhogy is van: ahhoz, hogy egy rovar eljusson a múzeumba, be kell gyűjteni. Ez alkalommal dr. Vig Károly entomológus volt a vendégünk, aki iráni gyűjtőútjairól tartott előadást.

Az isten háta mögött

Dr. Vig Károly három alkalommal járt Iránban. Az ország területének nagy része magas hegyvidék által övezett sivatagos, sztyeppés, sóstavakkal, időszakos folyókkal tarkított felföld. Ahol víz van, ott élet is van. Irak északi táján, Teherán tartományban található az ország legmagasabb pontja, Damávand, amely 5771 méter magas. Vig Károly és kollégái rengeteg rovart gyűjtöttek itt, köztük talán a legérdekesebb egy cincér (Malosia sp. n.) volt, amely a tudományra új fajnak bizonyult. De ezen kívül még rengeteg féle bogarat gyűjtöttek; ezek közül szépségükkel kiemelkednek a hólyaghúzó bogarak (pl.: a Mylabris quadripunctata, a Hycleus schah schah), vagy a díszbigarak (Julodis-fajok). Érdekes növényekkel is találkoztak: császárkorona, akácia. Perzsiában a növények nagyon lassan növekednek, és minden menedéket kihasználnak a rossz környezeti viszonyok miatt. Hatalmas méretű növények tartoznak a Ferula génuszba, amelyek akár 2 méter magasra is megnőhetnek.

Érdekes történelmi emlékeket is felkerestek a gyűjtőút során. Meglátogatták többek közt Perszepolisz romjait, amelyet Nagy Sándor Kr. e. 330-ban kifosztott (10.000 öszvérre és 5.000 tevére volt szükség ahhoz, hogy elszállítassák a perzsák kincseit), majd leromboltatta és felégettette a várost.
Perzsia természeti értékei egyre pusztulnak a romló éghajlati viszonyok és az emberi tevékenység káros hatásaitól. Ezt bizonyítja az is, hogy régen Irán nyugati részén jellemző volt a teraszos földművelés, de mára csak egy-két teraszt használnak. Az ott élő emberek szokásai sokban különböznek az európai emberekétől. A földön ülve esznek (mint az arabok), ruházkodásuk is sokban eltér a mienktől, a nőket nem szabad lefényképezni csak akkor, ha megengedik (az esetek többségében nem engedik meg). A férfiak viszont megtiszteltetésnek veszik, ha lefotózzák őket. Az irániak sokkal vendégszeretőbbek, mint az európaiak.
Az előadás után kérdéseket tettünk fel dr. Vig Károlynak, amelyekre szívesen válaszolt.

Köszönjük dr. Vig Károlynak ezt a tartalmas délutánt!

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza