Archívum

Sejtelmes mikrovilág

Sejt, kromoszóma, DNS

2017.02.17

Kántor Orsolya humorral fűszerezett biokémiai alapozó foglalkozása az élőszövetek összetett felépítését hozta közelebb a múzeumbogár klubtagokhoz.

Kicsik és nagyok kíváncsi kérdéseire Orsi készséggel, színes hasonlatokkal válaszolt. A sejtek felépítésének, működésének és energiaháztartásának tisztázása után a sejtmagban lévő DNS (dezoxiribonukleinsav) megismerésének történetéről esett szó. A DNS felépítésének pontos modellezésére több kutatócsoport vállalkozott, ám a versenyt végül James D. Watson és Francis Circk nyerte 1 oldalas publikációjával, amit a Natures folyóirat hasábjain jelentetett meg. Munkájukat 1962-ben Nobel-díjjal jutalmazták.

Orsi a DNS szál megdöbbentő méreteire is felhívta a figyelmet. Az emberi sejt magjában található kromoszómákban kb. 2 méter hosszúságú, feltekeredett DNS található. Ennek egy szakaszát génnek nevezzük. A DNS-t nukleotidok alkotják, amelynek részét a dezoxiribóz és a foszfátcsoport mellett 4 bázis (A-G-C-T) számtalan variációja képezi. A témát egy vicces youtube video tette „még világosabbá” a részvevők számára („A DNS-től az evolúcióig – csak egyszerűen”).
A jól megszokott kézműves tevékenység ezúttal sem maradt el. A múzeumbogarak hozzáfogtak, hogy elkészítsék közös DNS modelljüket, habszivacs és hurkapálcika felhasználásával. Ilyen vidáman is lehet biokémiát tanulni!

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza