Aktuális

Aktuális

Fortuna és a múzsák

Játékos ismeretszerzés, verses városi séta a bogárklubban

2018.09.07

A nyári tábort idéző, sorsfordító társasjátékkal és a szombathelyi kötődésű költők nyomában tett helytörténeti sétához való csatlakozással telt az őszindító múzeumbogár klubfoglalkozás. Úgy is mondhatnánk, hogy a szerencse istenasszonyának és a múzsáknak szentelték a délutánt a résztvevők.

Béke poraidra, pax. Kezd újra a játékot!

Az idei nyári régésztáborban debütált „Fortuna kereke” című társasjátékot ezúttal is nagy izgalom és nevetés kísérte. A 64 mezőből álló táblát Ágoston Eszter tervei alapján Foki Éva festőművész készítette el, az egyes mezőkhöz tartozó feladatok kigondolásában Tóth Kálmán is részt vett. A játék során a földművesek, polgárok, lovagok, papok és nemesek csapata mérheti össze tudását, találékonyságát. Az előrelendítő és hátráltató feladatok célja a szórakoztató ismeretbővítés, közelebb hozva a gyerekekhez a középkor emberének mindennapjait.

Ezúttal sem a mielőbbi célba érés, hanem a megtett út, az élmény és a tudásszerzés volt a fontosabb. A játéknak csupán részeredménye született, de az állást a királyi írnok feljegyezte magának arra az esetre, ha alkalom adódik a folytatásra.

16 órakor - képletesen szólva -, Fortunát felváltották a múzsák. A gyerekek három állomás erejéig csatlakoztak a „Verses Szombathely” című helytörténeti programhoz, amely Orbán Róbert szervezéséven indult. A séta során a résztvevők olyan lírikusok életútjával és alkotásaival ismerkedhettek, akiket múzsájuk a hely szellemének megidézésre ösztönzött. Bárdosi Német János, 50. életévét betöltve, születési helyéről emlékezett meg. A Széll Kálmán utca 37. szám alatti ház falán Emléktábla című versének részlete olvasható:


"Széll Kálmán utca 37 alatt 
e vers jelölje meg a házfalat, 
mert itt születtem egy tavasz-napon, 
szombat volt, ahogy kinyomozhatom
."


Heimler Jenő lakásának ablaka a Savaria Múzeum kertjére nézett. Idegen ember vagyok című versében tán épp ez a kép tükröződik vissza:

"Süket füllel is hallom a Gyöngyöst,
Hunyt szemmel is járom az utat,
És előre tudom így tavasz felé,
Hogy melyik fán milyen levél fakad."

 

A múzeumbogarak a harmadik helyszínig, a Borostyánkő áruház melletti Gyöngyös-hídig vettek részt a sétán. A költeményhez írt ajánlás szerint itt fogant meg Pável Ágoston Millió koldusok című verse:

„Annak a púpos, gyulladtszemű koldusnak, kivel a Gyöngyös-hídnál szoktam találkozni”


"Millió koldusok
valamit várnak évezredek óta:
megváltó jelt a csillagtalan éjszakában,
valami állítólag megigért,
sugaras, holnapos naptámadatot.
Minden örömüket
erre a hozsannás ünnepre tartogatják
s ehhez a hozsannás szíváradáshoz rejtegetnek
kopott, korgó koldustarisznyájuknak mélyén
még néhány toldott-foldott, málladozó miatyánkot."

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tóth Kálmán

titkar@muzeumbarat.hu


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!


Hírlevél

Tudja már ezt 1421 hírlevelünkre feliratkozott ember.
Ha érdekelnek a programjaink, táboraink vagy csak bepillantanál egyletünk mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza