Archívum

A zsűri felkért tagjai: dr. Bakó Balázs, Bodó Judit és dr. Melega Miklós voltak, akik végig figyelemmel kísérték a csapatok munkáját.

Az első két fordulóban magas színvonalon teljesítő 4 csapat kerülhetett a döntőbe.

A belépő (amit előzetesen kellett elkészíteni) inspirálóan hatott a csapatokra – ez derült ki a térben több ponton elhelyezett, a Trianon-téma által ihletett szövegtárgyakból, amelyek személyes (csapatos) viszonyulásokat „jelenítettek meg”, enteriőrt teremtettek.

Egy üveges tárlóban csak erre a napra ott lapult egy régi újság, a Felsőőrön 1921. november 3-án egyszer megjelent Lajtabánság („politikai és szépirodalmi időszaki lap”) és Dobos Gyula felkelőnek az 1921-ben, a nyugat-magyarországi harcok alatt született versesfüzete. – Kordokumentumok Vas vármegyéből. Most a fiatalokhoz közel, élőben megtekinthetően. Egy másik tárlóban a téma feldolgozásaiból készült válogatás – és már ismert regények: És mégis élünk (Somogyvári Gyula) és a Képek arc nélkül (José Hradil). Körben térképek, a kivetítőn hazánk és Nagy-Magyarország: összeérő gyökérrel és lombkoronával ábrázolva a nemzettest. („Összenő, ami összetartozik.”)

Nyitásként egy dallam indult el, és a kivetítőn a magasból láthattuk a szép Őrvidéket és a Muravidéket. Az elhelyezkedett csapatok asztalai között Kosztolányi Dezső és Utassy József sorai hangzottak fel. – A szervezők gesztusa a résztvevőknek, az őket megragadó költeményekből. A ráhangoló percek után Tóth Kálmán, a VME titkára, a vetélkedő főszervezője köszöntötte a zsűrit és a diákokat, majd lelkesítette a résztvevőket: kiemelte az eddigi minőségi munkát, utalt a szép eredményekre – amelyek mögött érezhető volt az 1–2. fordulóban is az igazi érdeklődés és odaadás. Hangsúlyozta, hogy nemzetünk számára meghatározóan fontos téma, Trianon kapcsán gondolkodunk együtt és keressük a kötődéseket a generációk között. Közben igyekszünk átörökíteni a területileg szétszakított magyarságot összetartó kulturális értékeket. A fiatal korosztályban megszülető érzékenység és válaszkeresés közös jövőnk kincsei közé tartozik, valódi energiaforrás.

Először a szövegtárgyak bemutatása történt meg csapatonként 3–4 percben, amelynek során szép pillanatokat élhettünk át. A diákok a remélt igényességgel fogalmazták meg, hogy milyen ihletettség, gondolat által születtek meg az alkotásaik. Ezt követően 5 változatos és izgalmas feladat alkotta a megmérettetést – de inkább „gondolati és érzelmi kalandot” mondhatnánk, amelynek során érezhető volt a közös ráhangolódás és a szinte „kitapintható” feszült versenypillanatok.

Villámkérdések gyors ritmusa indította a versenyt, megteremtve a kellő inspirált hangulatot. Minden csapat számára 1 perc állt rendelkezésre, hogy minél több választ adjanak. A várakozásnak megfelelően alig történt passzolás, pörögtek a válaszok. A Kérdezz – felelek! játékban 4 témakört dolgoztunk fel 10–10 kérdéssel: személyek és tárgyak, helyszínek, fogalmak és évszámok. Digitálisan megjelenített mezőről választották a kérdéseket a versenyzők. Komoly felkészültségről tettek bizonyságot, de nyilván a szerencse is működött, hogy a választott konkrét kérdéseket jelölő számok mögött milyen nehézségű konkrét kérdés rejlett. A természetes izgalom mellett érezhető volt az erős koncentráció és az egymásra figyelés is. Hiszen ez a két feladat tágan ölelte fel a készüléshez megadott színes anyagot. A döntő nagyon várt percei közé tartozott egy többször ismétlődő feladat, amely mindig fokozta a jó hangulatot: az előző fordulók során megismert friss és régi filmekből részleteket láthattak a diákok, egymás után többet, és ezekhez csatlakoztak a figyelmet felizzító és ellenőrző, gyakran humoros kérdések. Ezek a könnyed, élményt adó periódusok oldották a versenylázat. A döntőre is készítettünk szabadulószobát, amely az addigi fordulókban is kedvelt játék volt. A népi hangvételű és formanyelvű szabadulószoba is ismereteket adott át és kért számon egyszerre, miközben az egyszerű ember szemszögéből közelítette meg a Trianon utáni természetellenes területi szétszakítást. Technikailag: minden csapat a számukra rendelkezésre bocsátott laptopon kapta meg a szabadulószobát, hogy helyes lépéseikkel megtalálhassák annak kulcsát. A döntőnek a tanulók felkészültsége mellett kreativitását és előadókészségét is megmutató feladata a MNL Vas Megyei Levéltárában megrendezett Túlélni a tragédiát című kiállításához kapcsolódott. Csapatonként egy-egy tabló témájának ismertetése volt a kihívás. Ehhez segítő kártyákat lehetett pontért vásárolni. Pozitív jelzés, hogy erre a lehetőségre nem nagyon volt szüksége a versenyzőknek. Ismeretet átadó és érzelmi érintettséget is megmutató volt az Idegenvezetés játékban való részvételük is.

A döntés valóban nehéz volt a zsűri számára, mert a csapatok teljesítménye közel volt egymáshoz. A diákok egymás iránti megbecsülése is tanulsága volt a vetélkedőnek. Az első három helyezett csapat értékes könyvjutalomban részesült. Minden résztvevő jutalmat kapott. Egymásnak adott ajándék volt a nyitottság, a téma iránti elkötelezettség és a komoly tartalomhoz társult felszabadult, baráti hang.

A szervezők ezúton is köszönik a Berzsenyi Dániel Könyvtárnak és a MNL Vas Megyei Levéltárának a versenyhez nyújtott önzetlen támogatást.

A projekt programelemei között megvalósított középiskolásoknak szánt három fordulós Trianon-vetélkedő valóban sokat adott a szervezőknek, résztvevőknek egyaránt.

A vetélkedő online szakanyagait, feladatsorát és döntőjének forgatókönyvét Ágoston Eszter, Takóné Hoós Ildikó, Tóth Róbert és Tóth Kálmán állították össze. A döntő zsűrijének elnöke dr. Melega Miklós levéltár-igazgató (MNL VaML) volt, tagjai: Bodó Judit mesterpedagógus (VMSZC Puskás Tivadar SZKI) és dr. Bakó Balázs PhD egyetemi docens (ELTE BDPKK).

A vetélkedő helyezettjei:

Csak térképen látszik, a szívben nincs határ.

Délről jött apám és Erdélyből az anyám.

Belőlük fakadtam, dél vagyok és kelet:

Egy béke sem szakíthat ötfelé engemet.

(Részlet a diákvetélkedő 3. helyezett csapatánk költeményéből)

A rendezvény a Vasi Múzeumbarát Egylet Összenő, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című, TOP-7.1.1-16-H-101-12-0003 azonosító számú projektjének keretében valósult meg.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!