ArchÃvum
Történelmi képek Szent Márton városának múltjából
Szombathely képes – és térképes története
2023.05.31
Savaria, Sabaria, Steinamanger, Szombathely. Várostörténet: egy újra és újra átrajzolt kép. Hol lassan, hol gyorsabban változik, fejlődik, él és lélegzik velünk – és bennünk a város.
Ezt érezzük akkor is, ha időt szánunk a Városképek – Szombathely képzőművészeti alkotásokon című kisfilmre, amely első ízben volt megtekinthető a Vasi Múzeumbogár Klubban. – Valamennyi alkotást érdemes hosszabban, tüzetesebben is szemügyre venni – hívta fel a jelenlévők figyelmét Tóth Kálmán múzeumpedagógus, majd dr. Kiss Gábor régésszel közösen elemezték a kivetített városképeket, amelyek képzőművészeti alkotásként és történeti forrásként is értelmezhetők. A művészi szabadság, a fantázia és a realitás izgalmas kontrasztja töltötte ki a klubdélután első felét, amely interaktív játékkal zárult.
A foglalkozás a Savaria Múzeum lapidáriumában, a Történelmi képek Szent Márton városának múltjából című kiállítás megtekintésével folytatódott. Dr. Kiss Gábor, a kiállítás egyik kurátora számos várostörténeti érdekességet mesélt. Savaria első „térképi” ábrázolása az ún. Tabula Peutingerianán jelenik meg. Szent Márton tiszteletének köszönhetően a város neve a herefordi Mappa Mundira is felkerült. De megtalálható Lázár deák fametszetes Magyarország térképén is (1528). A város egy korai, madártávlati ábrázolása sajnos a 2. világháborúban megsemmisült. Szombathely városcímerén az önrendelkezését, erődítettségét szimbolizáló Gyöngyös utcai kaput látjuk. Dr. Kiss Gábor elmondta, hogy a középkori településre összesen hat kapun át lehetett bejutni.
Az 1749. évi tűzvész által pusztított város ábrázolása Francz Bálint olajfestményén, a ferences templom Szent Flórián mellékoltárán látható. Ennek egy részletéről Fábiánné Biczó Ilona készített másolatot. A festményen szembetűnő a várostorony, amelyet a 18. században barokk sisakkal láttak el. Ezt dr. Kiss Gábor installációján figyelhettük meg alaposabban. Az 1817. évi nagy tűzvészben megrongálódott tornyot végül lebontották.
A város 1818–1913 között végbemenő változásáról az 1857-es kataszteri térkép és a hozzá tartozó telekkönyvek tájékoztatnak. Képzeletünket Beck Vince, Fischer Ignác, Ludwig Rohbock művészi metszetei segítik. A városról 1880-ban Szombathely legkiválóbb pontjai címmel Knebel Ferenc fényképsorozatot készített. A felvételek aztán Horváth Boldizsár emlékalbumába is bekerültek. Képek sora örökíti meg Szent Márton ereklyéjének Szombathelyre érkezését.
A 2. világháborús légitámadások következtében megrongálódott egyes épületek (a székesegyház, a városi bérház és a városháza) látványa késztetett bennünket hosszabb megállásra, de tárlatvezetőnk inkább a 20. század elején elképzelt „jövő” képeslapja felé irányította a figyelmünket. Léghajók, függővasút, a Fő téren egymást kerülgető motorkerékpárok, autómobilok, villamoskocsik: nyüzsgő városkép víziója.
A kiállítás megtekintését követően óhatatlanul is érezzük, hogy Magyarország legrégebbi városa végtelen történetének valamennyien részesei vagyunk. Köszönjük az értékes tárlatvezetést dr. Kiss Gábornak!
Sztelly
