Archívum

A Smidt Múzeum új fogadóépületében több mint félszázan gyűltek össze az egyleti tagok, múzeumbogarak, helytörténeti klubtagok és érdeklődők, hogy dr. Hollerné Mecséri Annamária intézményvezető és Maróti Eszter múzeumpedagógus vezetésével végigsétáljanak a kiállítótermeken. Az ifjabb látogatókat apró nyereményért kitölthető kérdéssor, – a múzeumbogarak számára „kötelező”, de nem megoldhatatlan feladatlap – várta.

Az intézményvezető asszony röviden ismertette a széles érdeklődési körű Smidt doktor életrajzát, felhívva a figyelmet a gyűjtemény legelső darabjaira. Már az alig 8 éves Lajoska előszeretettel gyűjtött szép kivitelű gyufás skatulyákat, csigákat, filléreket. A gyermek legértékesebb kincse egy 1848-ból származó emlékpohár volt, ami rokoni adományként szállt rá. Smidt Lajos több dologban is tehetségesnek mutatkozott. Költői ambíciói voltak, verseit Érsekújvári Lajos néven publikálta. Mivel az operaéneklés is vonzotta, beiratkozott a budapesti Zeneművészeti Főiskolára. Végül némi szülői ráhatásra a művészi pálya helyett az orvosi hivatás mellett döntött. 1930-ra elvégezte az orvosi egyetemet, de hobbiként továbbra is megmaradt számára az éneklés.

A Smidt Múzeumban járva a gyűjteményalapító orvosi köpenye, íróasztala, írógépe, sétabotja olyan hatást keltenek, mintha mind csak arra várnának, hogy a doktor ismét használatba vegye őket. Az otthonos enteriőrtől nyíló keskeny folyosón a régiségtár tekinthető meg. A fiókos szekrények különleges régészeti leleteket rejtenek. Itt látható egyebek mellett egy szkíta tegezdísz, itt sorakoznak az őskori csont- és kőeszközök, a római kori üvegpalackok. Dr. Smidt Lajos tudatos értékmentő tevékenységének köszönhetően maradtak meg e tárgyak.

Továbbhaladva a hadtörténeti kiállítótér anyaga mágnesként vonzza a tekintetet. A vitrinekben Árpád-kori kardok, a Rákóczi szabadságharc és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből származó relikviák sorakoznak. Az első világháborús fegyvergyűjtemény, egyenruhák, különféle, háborús propaganda célokat szolgáló emléktárgyak, porcelánok némán tanúskodnak a világégésről, Ferenc József hangja – hadi özvegyekhez és árvákhoz mondott beszéde – viszont meghallgatható. Az előadóteremként szolgáló helyiségben dr. Smidt Lajos könyvgyűjteményének néhány különleges darabjára és Arany János, Kemény Zsigmond, Illyés Gyula, Weöres Sándor kézirataira hívta fel a figyelmet dr. Hollerné Mecséri Annamária.

Maróti Eszter múzeumpedagógus az emeleten található kincseket mutatta be. Ha a látogatónak ezer szeme lenne, sem volna elég, hogy mindent befogadjon. A barokk teremben többek közt Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc portréja köszönti a betérőt. A fogadalmi festmények alatt Szily János püspök intarziás ágyát láthatjuk, átellenben díszes mintázatú ruhásszekrény magasodik. A vitrinekben habán kancsók, egyházi emlékek sorakoznak. Az empire terem sötét színű bútorai mellett vakítóan ragyog a középen elhelyezett ezüst étkészlet. A falakon körben dr. Smidt Lajos híres óragyűjteményének néhány darabja utal az örök mulandóságra. A legtrükkösebbek talán a képórák: ezek festménybe ágyazott ügyes kis szerkezetek, amelyek egykor mozgásra bírták az illusztrációt. A biedermeier teremben a női, férfi és gyermek felöltők, kiegészítők, játékok, pipaszekrény mellett a vitrinekben többek között Sissy pohara, Liszt Ferenc zsebórája, Batthyány Lajos dolmánya, Deák Ferenc, Jókai Mór és Széchenyi István gróf kéziratai kaptak helyet.

Felmerült a kérdés: hol tárolta a hatalmas gyűjteményt a doktor? Minden bizonnyal az Emberbaráti Egylet kórházának alagsorában, ahol igazgató volt, de valószínűleg lakóházának helyiségeiben is csak „lapjával” lehetett közlekedni a sok régiségtől.

Úgy gondolom, sokak kimondatlan szándékának adott hangot az egyik kedves látogató: „Ide vissza kell térni, itt annyi érdekesség van, hogy mindezt egyetlen órácskába sűrítve nem lehet feldolgozni!”

Legközelebb április 26-án, pénteken, a Vasi Skanzenben várjuk a kvízjáték résztvevőit és az érdeklődőket tárlatvezetésre.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!