Archívum

Archívum

Lépten-nyomon I. rész

Állati érdekességek az ókorban és a középkorban

2021.11.05

A Vasi Múzeumbogár Klub szeptemberben ismét elindult, és továbbra is várja a múzeum iránt érdeklődő 5–10. osztályos diákokat a Savaria Múzeumba péntek délutánonként 3 órától. Bízunk abban, hogy hamarosan ismét megszaporodnak a múzeumbogarak

Lépten-nyomon I. rész

A hosszú kiesés után megörültünk az újraindulás lehetőségének. A klub, habár alapvetően az ifjúság számára nyitott, időről időre a nosztalgiázni vágyó „öregbogarakat” is visszavárja, sőt az érdeklődésre való tekintettel felnőttek is bátran csatlakozhatnak ezentúl. Szeptember hónap első foglalkozásán egy interaktív történet keretében a gyerekek II. Ulászló király korába cseppentek. Elkísérték Csákvártól egészen Pozsonyig tartó vadászkalandja egy szakaszán, amit nem meglepő módon az általános műveltséget, történeti ismereteket próbára tevő játékos feladatok szakítottak meg. A valós történelmi forrásokon nyugvó történet szerzőjével, Schmidtné Vinczi Rékával a gyerekek személyesen is megismerkedhettek, ugyanis a soron következő két foglalkozást Tóth Kálmánnal (Kamival) közösen vezette. Visszatérve a történetre: az 1495-ben járunk a pestisjárvány idején. Hunyadi Mátyás 1490-ben bekövetkezett halálával az országban trónviszály alakult ki, amely végül a lengyel származású II. Ulászló megkoronázásával zárult. A pestis elől menekülő király útját Bonfini nyomán ismerjük. Az út egyik állomása Szombathely volt, várának történetéről Kami forgatókönyve alapján készült kétrészes film, amit az alábbi linkeken lehet megtekinteni.

Fejezetek a szombathelyi vár történetéből: 1. rész

Fejezetek a szombathelyi vár történetéből: 2. rész

Lépten-nyomon I. rész

A következő két alkalommal a vadászat témájától kicsit eltávolodva, a Savaria Múzeumban található állatokkal foglalkoztak a klubtagok. Először a római kőemlékeken lévőkkel.

Mielőtt azonban megelevenedtek volna a köveken ábrázolt történetek, ráhangolódásként Kami furfangos állatos memóriajátékkal tette próbára a jelenlévők emlékezetét, majd állatos képek készültek stenciltechnikával. Mint említettem, aztán a Savaria Múzeum lapidariumában őrzött kőemlékek állatmotívumai kerültek a fókuszba. Noha talán első pillantásra elkerülik azok figyelmét, akik inkább a latin feliratok silabizálásával vannak elfoglalva, ezek a motívumok, valamint az általuk ábrázolt jelenetek az ókori ember számára fontos jelentést hordoztak, s bár esztétikai értékkel bírnak, nem pusztán díszítő elemekként szolgálnak. Szárnyaskígyó, griff, oroszlán, kakas, ló, párduc, nyúl, szarvas – és meglepő módon még delfin is felfedezhető a kőfaragványokon. Utóbbi nem csupán Poszeidón állata, de egyúttal a Sztüx folyón átkelő holt lelkek kísérője és segítője is. A fent felsorolt állatokat persze először meg kellett találniuk a klubtagoknak a kőfaragványokon, hogy aztán az ezekhez kapcsolódó történeti, mitológiai és biológiai ismereteiket a foglalkozásvezetőkkel közösen megbeszéljék. Végül két síremléken ábrázolt történet értelmezése következett.

Kiderült például, hogy a Sempronius család síremlékét díszítő dombormű értelmezése máig vitatott. Vajon tényleg Paris királyfi és Helené történetét jelenítette meg a kőfaragó, vagy valami egészen mást látunk? Egy másik, töredékes sírkő jelenete felől viszont nem merültek fel kétségek: ezen Alkésztisz és Admétosz legendája látható. Az viszont már sohasem derül ki, hogy kinek szólt a latin nyelvű a részvétnyilvánítás, amely magyarul így hangzik: Legyen neki könnyű a föld.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza