ArchÃvum
Kultúra, oktatás, hétköznapi élet
az 1920-as, ’30-as években
2022.05.10
A múzeumbogár klubtagok Tóth Kálmán múzeumpedagógus vezetésével egy valós személy életútjának néhány dokumentumát elemezve alkothattak képet a Horthy-kor hétköznapjainak egyes vonásairól.
A születési anyakönyvi kivonat adataiból kiderült, hogy főhősünk, Szandi József az aprófalvas, túlnyomórészt mezőgazdasági termelésből élő népességű Vas vármegyében, a Szombathelyi járáshoz tartozó Bozzai községben, 1907-ben látta meg a napvilágot. Leányának (Julianna, szül. 1939-ben) videóra rögzített visszaemlékezése szerint Szandi Kálmán 7 gyermeke közül József volt a legkisebb.
A gyermek József szűkebb és tágabb életkörnyezete online elérhető (kataszteri, katonai) térképek, történeti statisztikai adatok és az 1960-es években készült, de a hagyományos faluképet mutató fényképfelvételek alapján, csoportmunka eredményeként körvonalazódott. A paraszti életforma 20. század elejére jellemző tárgyi világát a Vasi Skanzen gyűjteményéből kölcsönvett néhány kéziszerszám, az elemi iskolai mindennapokat egy palatábla, archív fotók és egy ábécéskönyv érzékeltette. Ez utóbbi az 1950-es évekig széles körben alkalmazott és napjainkban újra felfedezett olvasástanítási gyakorlat, a fonomimika jegyében készült. A magyar fejlesztésű pedagógiai módszerből ízelítőt kaptak a foglalkozás résztvevői.
Szandi József legényéveiről mindössze három dokumentum maradt fenn. Ezek arról tanúsodnak, hogy 1929 és 1933 közt Vasváron, Lőwy Jenő tejüzemében tejkezelőként dolgozott, 1932-ben pedig a tejfölöző üzem felelős vezetésére jogosító képesítést szerzett. Valószínű, hogy munkája során az ekkoriban négy és félezres lakosságú Vasváron, annak környékén és a megyeszékhelyen is széles ismeretségi kört alakított ki a szorgalmas, jól kereső fiatal vajmester.
További iratok tanúsága szerint főhősünk 1938-ban megnősült és eddigi szakmájával is szakított. Az Árpád-kori téglatemplomáról híres Csempeszkopács községben házat vásárolt, ahol boltot nyitott. A 2. világháború után államosított szatócsüzlet berendezését és árukínálatát József leányának visszaemlékezése és a Göcseji Múzeum régi állandó kiállításának katalógusa segítségével rekonstruálták a foglalkozás résztvevői. Érdekes és tanulságos volt összehasonítani a korabeli hétköznapok alapvető közszükségleti és „luxuscikkeit” napjaink szupermarketjeinek kínálatával.
Az örökségpedagógiai foglalkozás a Vasi Múzeumbarát Egylet Összenő, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című, TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01420 azonosítószámú projektje keretében valósult meg.
TK
