Archívum

A somlóvásárhelyi vasútállomástól rövid, látnivalóban kevéssé bővelkedő séta után értünk el a Somoló lábához. Sziklafalak között, jól kiépített utakon haladtunk felfelé túránk első állomásához, a Taposó kút-dűlőhöz. Rövid megállóra egy helyi szőlősgazda birtokára tértünk be, aki már várta némi kóstolóra a túrázókat a tájon érlelt szőlőbor hűsítő nedűjéből. A szíveslátásért  túravezetőnk előlegbe hasábfát aprított a gazdának.

Innen a sárga jelzésen haladva kelet felé vettük utunkat, a Szent Márton kápolnához. Még két barátságos kutyus is csatlakozott hozzánk, akik a somlói várig elkísértek bennünket. A kápolnánál zárt ajtó fogadott ugyan, de azért ügyesen mozgatva a telefon kameráját, a rácsok között le tudtam fényképezni az egyszerűen berendezett kápolna belsejét.

Valaha az épület mellett pihenésre alkalmas fapadok, asztalok voltak, de ezeket az idő vasfoga bizony alaposan elkorhasztotta. Nem sokat időztünk itt, felfelé vettük az irányt a 13. századig visszavezethető történelemmel rendelkező somlói várig. No, ezen a szakaszon egy kicsit kimelegedtünk, de nem csak az egyre magasabbra hágó nap, hanem az emelkedő okán is. Ezért mielőtt a várat „elfoglaltuk” volna, megálltunk egy kis erőgyűjtésre. Hűséges négylábú kísérőink itt kaptak egy-két falatot jutalmul. Kis nekirugaszkodással felértünk a várba, ahol mindenki kedvére bolyonghatott, fotózhatott a százados kőfalak között, illetve kitekintve az elterülő táj panorámáját örökíthette meg.

Ezt követően a hegy csúcsán található Szent István kilátó megtekintése volt következő célunk. A kilátónál található hatalmas kereszt fényképkészítésre ösztökéli a szemlélőt.

Délre járt már az idő, szerencsénkre a büfé nyitva volt, így a környékén kialakított padoknál, asztaloknál megebédeltünk. A pihenő után a hegy nyugati oldalán folytattuk utunkat: felkerestük a Séd-forrást, a Szent Ilona kápolnát. Útközben a májusi napsütésben pompázó tájban, szőlőültetvényekben gyönyörködtünk. Miután minden fontosabb helyet bejártunk, a hegy lábához érve elváltak útjaink. Társaságunk egy része felkeresett egy pincét juhfark kóstolásra, míg akiknek sietősebb volt a dolguk, azok a vasútállomás felé igyekeztek.

Az élményekben gazdag túra legszebb felvételei a galériában megtekinthetők. Ám aki teheti, járjon a Vasi Múzeumbarát Egylet természetjáróinak nyomában!

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!