Archívum

„Mindent hazám javára, ami csekély erőmből telik” – ez volt Batthyány Lajos gróf jelmondata. Vértanú miniszterelnökünkre  a Bory Jenő által 1913-ban alkotott szobor előtt emlékeztünk. Batthyány köpenybe burkolódzó, méltóságteljes alakja vádlón tekint Bécs felé. Talapzatán aranybetűs neve felett a családi címer látható. 1923-ban az Országos Iparegyesület szalagos, feliratos, bronz koszorúval gazdagította a szobrot, emlékeztetőül, hogy Batthyány volt az, aki elsőízben hozott létre ipari kiállítást Budapesten. A koszorú szalagja a Rákosi-korszakban indult fémgyűjtő akció során sérült meg. A hiányt Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikus pótolta 2005-ben.

Kevésbé ismert tény, hogy a késő klasszicista stílusban épült Batthyány-kastély volt Ybl Miklós első kastélyépítése. A kastély ura alig egy évet tölthetett benne – mondta el a séta során Koszorús Ödön, aki 40 évig volt „őrzője és vendége” a kastélynak – tanárként.

Batthyány Lajos kivégzését követően az ikervári birtokot elkobozták, amelyet a család 1860-ban kapott vissza. A park és a kastély 1916-ban állami tulajdonba került. Az épületben először hadirokkant gyógyintézetet, majd nevelőotthont létesítettek.

Ikervári sétánk során megtekintettük az 1923-ban emelt első világháborús hősi emlékművet, Albert Andor alkotását és a Millenniumi emlékkeresztet. Az autóbusz indulásáig részt vetünk az ikerváriak ünnepi megemlékezésén. Útravalóul magunkkal vittünk egy darabot a helybéliek hazaszeretetéből.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!