A kultúrházzá bővítés

1908. július 23-án napvilágot látott egy írás a Vasvármegyében, amelyből megtudjuk, hogy bár a múzeum építése még be sem fejeződött, a vezetőség máris az épület bővítésére, egy nagyméretű felolvasó- és zeneterem építésére kért újabb 60 000 korona államsegélyt.

A tervek elkészítésére és az építés vezetésére Wälder Gyula kapott megbízást. Az 1910. március 18-án tartott évi rendes közgyűlésen Kárpáti Kelemen titkári posztjáról való lemondása előtti beszámolójában elmondta, hogy: "A Vasvármegyei Kultur-Egyesület múlt évi működése az egyesület múzeumnak közművelődési házzá való fejlesztésére irányult, mert az egyesület ... csak akkor fog látható nyomokat maga után hagyni, ha a közművelődési házban meglesz az a hely, ahová a tudomány és művészet eszközeivel a nagyközönséget egybegyűjthetjük s annak lelkébe a műveltség és művészet iránti érzéket beleolvaszthatjuk. ... Reménykedünk a kultuszminiszter 25 0000 korona támogatásában. A kultúrház építése folyamatban van és néhány hónap múlva megnyílik az ország első közművelődési háza. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a kulturális előadások, tanfolyamok, hangversenyek sora."

A kultúrház felépítésének összes költségei közel 90 000 koronára rúgtak. A 700 fő befogadására alkalmas nagyterem belső díszítésére már ebből sem futotta. Az ország első vidéki közművelődési házát 1910. november 20-án avatták fel.

Kárpáti Kelemen irányításával a Vasvármegyei Kultur-Egyesület tehát egy évtized leforgása alatt minden nehézséget legyőzve felépítette, berendezte, sőt újabb épületszárnnyal bővítette a múzeumnak, közkönyvtárnak és kultúrháznak egyaránt otthont adó kultúrpalotát. Az 1908-as avatóünnepség friss élményével a tarsolyában írta Jósa András a következőket: "Hogy a szombathelyi fehér papok gazdagok-e vagy koldusok, azt nem tudom, de azt, hogy urak és a műveltségnek fáklyavivői, bizonyítja az a magas színvonal, amelyre Vasvármegyének és Szombathelynek középosztályát nemzedékről nemzedékre emelték."