Archívum

Archívum

Az élők és holtak világa Egyiptomban

2019.04.17

Hérodotosz szavaival élve: Egyiptom a Nílus ajándéka. Az „ajándék” bontogatásában Varga Péter (Cserga) és Kocsner Anita volt a múzeumbogár klubosok segítségére. Mit rejtett a képzeletbeli csomag? Olvasd csak!

Időutazás Varga Péter Csergával

Az idő kerekét – derült ki Cserga vetítettképes előadásából – egészen a mezolitikumig lehet visszaforgatni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ember által mióta lakott a Nílus völgye. Erre bizonyíték egy kb. 8500 éves bikafej formájú kőlelet, amit egészen biztosan nem a természet munkájának köszönhetünk. A Nílus időszakos vízszintváltozására is több ezer évre visszamenően találtak feljegyzéseket a régészek. Ebből az is kiderül, hogy az Közép-birodalom idején (Kr. e. 2025–1700) az itt élőkre a Nílus áradásának elmaradása miatt „hét szűk esztendő” is köszöntött. Izgalmas időszaka ez a térségnek: Alsó- és Felső-Egyiptom, a kígyó és a keselyű harca a terület feletti uralomért és az erőforrásokért. Még a vörös (deseret) és a felső-egyiptomi fehér (hedzset) korona egyesítésére utaló Kr. e. 3118-ból fennmaradt ábrázolást is mutatott Cserga. Beszélt az egyiptomiaknak a fáraókhoz, hatalomhoz fűződő viszonyáról, élet és halál egységéről, a túlvilági életre való folyamatos felkészüléséről, a Holtak könyvéről. Dzsószer, Sznofru, Khufu, Khafré, valamint Menkauré piramisainak történetébe is beavatta a gyerekeket.

Az egyiptomiak a Nílus áradását kihasználva, a folyó elterelésével könnyítették meg az alapanyagok fa, mészkő, gránit szállítását. A piramisok építésének idejére külön építési telepeket, komplett városokat létesítettek Az építkezést rámpák, szánok és görgők segítségével végezték, a piramis zárókövét végül feltételezhetően arannyal is bevonták. A nagypiramis építésének kísérletei nem kevés áldozattal, esetlegességgel, statikai hibával jártak együtt – emelte ki az előadó. Az építkezések terhe alatt Kr. e. 2181-re kimerült társadalom végül összeroppant. A darabjaira szakadt birodalmat ezután tartományi főnökök irányították.

Az Újbirodalom uralkodói a háttérben

A Közép-birodalom uralkodói politikailag és gazdaságilag ismét egyesítették a delta és az első vízesés közötti Nílus-völgyet. Bár hatalmuk, többnyire meg sem közelítette az óbirodalmi elődökét. A vallási életre Ozirisz mítoszának és a halottkultusz „demokratizálódása” volt a jellemző. Vagy 300 év múlva ismét szétesés követett. A fáraó hatalma ezúttal is gyakran névlegessé vált, a meggyengült vezetői hatalom miatt a birodalom bizonyos részei a hükszoszok (Palesztina felől érkező népcsoport vezetői) kezébe került. A thébai uralkodóház végül elűzte a hükszoszokat és ismét egyesítette Egyiptomot.

Ezek a politikai változások kihatottak a vallásra is. Ré, a Napisten kultuszát a thébai istenhármas feje, Ámon tisztelete váltotta fel. Ehnaton fáraó Aton kultuszának bevezetésére törekedett, hiába. Az őt követő Tutanhamon, habár nem tagadta meg Atont, de visszaállította a politeizmust. Cserga beszélt még a békés Hatsepszut fáraónőről, aki a háborúzás helyett a kereskedelemre és építészetre helyezte a hangsúlyt. Megemlítette még II. Ramszesz hettiták feletti győzelmét, végül a birodalom a bronzkor alkonyán, a tengeri népek támadását követő hanyatlását.

Fejtsd meg a nevem

A fennmaradó rövid időben az egyiptomi szent vésetek, azaz a hieroglifák böngészésével foglalkoztak a múzeumbogarak. Kocsner Anitától szerencsére sokkal könnyebb feladatot kaptak, mint az egyiptomi írástudók. A gyerekeknek kő helyett papírra, véső helyett ecsettel kellett hieroglif-írással felfesteniük a nevüket meghatározott színekkel. Munkájuk eredményét a galériában láthatod.

A történeti felvezetést követően egy héttel később a foglalkozás az egyiptomi halotti kultusz, istenségek és a művészetek jegyében folyt. Cserga animált videóval mutatta be az egyiptomi teremtéstörténetet, a legfőbb istenségeket (Ré, Ízisz, Ozirisz, Széth, Anubisz, Hórusz). Közösen eltöprengett a gyerekekkel olyan kérdéseken, mint a jó és a rossz küzdelme, s hogy lehetséges-e párhuzamot vonni Egyiptom történetében folyó csatározások és az istenek harcai között? Milyen állatnak feleltethető meg a különös alakban megjelenő Széth, a sivatag istene? Vagy miképp tudták kiszámolni az egyiptomiak, hogy Apofisz kígyó mikor nyeli el a Napot, azaz a teljes napfogyatkozást?

A freskó alapozása után

Az elhunyt személy sorsáról a Holtak könyve regél. Eszerint a holtak fejedelmévé vált Ozirisz megvizsgálja az elhunyt szívét, akinek 42 bíró előtt kell felelnie életéről, és mindegyiket név szerint ismernie kell. A mérleg egyik serpenyőjében toll (Maat, az igazság jelképe), másikban a fénybe távozó szíve található. Kedvezőtlen eredmény esetén egy Ammut nevű szörny felfalja a szívet. A lélek így az élet s a halál közt reked.

Az evilágiak fontosnak tartották, hogy a halott testét lehetőleg minél tovább megőrizzék, mumifikálják, s túlvilágon szükséges élelmét, kincseit mellé temessék.

Cserga előadásának külön részében beszélt a macskaféle alakjában megjelenő istenségekről: Tefnutról, aki az eső és a termékenység, oroszlán fejű istennője. A szavak által teremtő isten, Ptah feleségéről, Szahmetről, aki szintén hadisten, a járványok istene. Szelídebb formájában pedig Bastetet tisztelték benne. Az egyiptomiak életét átható vallás mindenhol jelen volt, de az idők folyamán sokat változott, szimbólumai gyakran keveredtek (lásd Ré és Hórusz alakját). Tisztelték a macska mellett az íbiszt, a bikát és a sólymot is, művészeti alkotásaikban gyakran megjelenítették, életük végén méltó módon eltemették őket. Cserga előadása zárásában a szobrászatról beszélt. Külön kiemelte Rahotep és Nofret, Nefertiti és az írnok Kai szobrát, valamint a megtalálói által a falu bírájának nevezett Ka’aper felolvasó pap köpcös alakját ábrázoló fa szobrot.

Anitával a klubdélután folytatásában freskókészítésbe fogtak a gyerekek. A Holtak könyvének fent említett jelenetén dolgoztak. A kontúrvonalak megrajzolása és a szépiaszínű alapozás óvatos felvitelét követően került sor a részletek kidolgozására. A 42 bíró kifestése számosságuk okán mosolyra késztette a gyerekeket, szimmetriájuk és hasonlóságuk ellenére néhány bíró Anubisz álarcot öltött. Az elhunyt másvilágra távozásának rítusát gyakorta előadták Egyiptomban. Hogy mi történt ez alatt a múmiával? Az már egy másik történet, és a következő foglalkozás tárgyát képezi…

Sztelly

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza