Archívum

A vaskor varázsa

A régésztábor krónikája – 1. rész

2017.06.19

Óh, Múzsa! Add, hogy ezen rövid tudósítás(sorozat) a 15. jubileumi régésztábor örömét és izgalmát híven idézze vissza! Szolgáljon az emlékezet meghosszabbítására a táborlakók, érdekes hírként pedig azok számára, akik e 6 nap eseményeinek nem lehettek részesei.

A tábor nyitónapján a Vasi Skanzenbe vándoroltak a „vaskori népek”. A fegyver nélküli területfoglalást követően nem csupán a tikkasztó hőséget, hanem a feszült várakozás izgalmát is érezni lehetett a levegőben. De csupán addig, amíg a vidám közösségkovácsoló játékok keretében fel nem oldódott a kezdeti félszegség.
Ezt követően a sors istene – azaz annak szolgálatában Tóth Kálmán (Kami) – a vaskor kultúráiról elnevezett csoportokba sorsolta a megjelenteket. A résztvevők ettől kedve a hallstattiak, szkíták és kelták neve alatt vettek részt a különböző foglalkozásokon. Az első csoport Ágoston Eszterrel (Sztellyvel) feltérképezte, illusztrálta a mitikus lényeket sem nélkülöző ősi világot. A skanzen egyik szegletén Kántor Orsolya (Orsi) tanácsait követve, saját népük motívumaival ellátott karkötőket készítettek a csapatok. Kami a szlovén ház hűvös konyháját vetítőteremmé alakítva Kronosz birodalmába vezette be a hozzá érkezőket.

Egy pofás kis vasolvasztó kemence

A délutáni foglalkozások szintén forgószínpad-rendszerben folytatódtak. A horgásztó partján Nagy Gergely (Gergő) és Orsi vezetésével szénégető boksa és vasolvasztó kemence építése kezdődött. Igen ám, de ehhez a jó, agyagos földet vízzel és szalmával keverve megfelelő állagúra kellett taposni! Először csak egyenként merészkedtek a sárba a mezítlábasok, de később már vidám körtáncot jártak benne. Az így előkészített alapanyagból estére „pofás” kemence kerekedett.
Ilon Gábor régész előadása Rómer Flóris, báró Mikse Kálmán, Mozsolics Amália és Bándi Gábor munkásságáról szólt. A hallgatóság bepillantást kapott a régészeti kutatómunka műhelytitkaiba is. Ez alatt a szomszédban díszes orsók készültek Szabóné Lesch Andrea (Andi) vezetésével. A munkát fűrészelés, farigcsálás zajai kísérték. Mindenki tudta: a fonalfonáshoz szükséges ügyes kis eszközre az elkövetkező napokban még szükség lesz!

Bepillantás Udvardi Balázs műhelyébe

Kedden a gyülekező után folytatódott a szénégetés és a vaskohókészítés: a fémművesek Orsival és Gergővel kiégették a kemencéket. A csapatok a délelőtt folyamán Udvardi Balázs Tamás fazekasműhelyében is szorgoskodtak. A szalag- és hurkatechnikával készített edényeket természetesen vaskori mintákkal díszítették. Megtanulták, hogy az agyaghoz szeretettel érdemes nyúlni: érzéssel kell simítani ahhoz, hogy megfelelően szép és egyenletes alakot öltsön.
Az előadóteremben Ilon Gábor a Vas megyében feltárt vaskori leletekről vetített. Elindult a terepmunka is: Várnainé Balogh Beáta tanár, régésztechnikus vezetésével elkezdődött az ásatás. A feltárás célja az volt, hogy valódi régészeti módszerekkel felszínre hozzák a néhány évvel korábban, a népvándorlás kori tábor idején épített kohók és kemencék maradványait.
Még ezen a napon sor került a szénégető boksák bontására. Kisült, hogy nem túl sok faszén keletkezett e rövid idő alatt. A negatív eredmény is eredmény – mondta egy kis táborlakó: abban segít, hogy legközelebb jobban sikerüljön! S hogy ez alatt mivel foglalatoskodott a harmadik csapat? Megtanult szádfával szőni. Ha pedig a „szád megfelelően járt”, akkor gyönyörű öv, karkötő vagy kulcstartó készült a színes fonalakból.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza