Archívum

A legpörgősebb kvízeket a végére tartogatták a szervezők: Bea fegyver- és öltözettörténeti kvízzel, míg Kami és Eszti halfelismerő feladvánnyal örvendeztette a csapatokat. A történetben II. Ulászló király kíséretével Nagymizdónál is megfordult. Ez a település, ahogy azt neve is sugallja, a méhészettel foglalkozó királyi szolgálónépekről kapta a nevét. Sejted már olvasóm, hogy mi következett? Nem! Nem méheket kellett befogni. Sokkal kellemesebb, ám közel sem könnyű feladat várt a társaságra: fel kellett ismerniük az asztalokon sorakozó 5 különböző árnyalatban aranyló mézfajtát. A végső, mindent eldöntő tudáspróba Bea 40 kérdésből álló összefoglaló kérdéssora viszont csak ezután következett.

Ezt követően a táborozók a Püspöki palota Salla Terrenájába látogattak, amelynek csodálatos freskói Dorffmaister István festőművész nevét dicsérik. Az impozáns alkotás a Szombathely elleni második világháború légitámadásokat csodával határos épségben átvészelte, így az 1784-ben megálmodott szépségében tárul a látogatók elé. Kiss Gábor és Varga Péter (Cserga) egymást kiegészítve, lelkesen regélték el a teremben látható és a falakon visszaköszönő római kori kőemlékek történetét

A hagyomány szerint e kőemlékek közül néhányat Mátyás király parancsára építették be a szombathelyi vár falába. Ám e legenda alapjául szolgáló oklevél nem tesz említést sem római követekről, sem Mátyás itt tartózkodásáról. Az igazság az, hogy valamikor valóban a vár falában voltak megtekinthetők, erről még a híres botanikus, Carolus Clusius is beszámolt.

Délután a kis csapat a Romkertben a Fekete Sereg Hagyományőrző Csoport tagjával, Varga Tiborral találkozott, aki felelevenítette Mátyás zsoldos seregének történetét, beszélt felépítéséről, megemlékezett nagy csatáiról és a csúfos végről is: az elmaradt zsoldokról, éhezésről, fosztogatásokról, majd a Kinizsi általi leveréséről és kivégzésükről. Ezt követően bemutatta a sereg felszerelését, fegyverzetek módszeres használatát. Volt itt minden: páncélzatok, sisakok, láncingek, kesztyűk, nagyméretű pavese pajzs, hátipajzs, számszeríj, muskéta, szabja, reflexíj, másfél- és kétkezes kardok, pallosok, alabárdok, lándzsák… Ezeket mind kézbe lehetett venni, illetve fel lehetett ölteni. A fegyverek sokszínűségét magyarázza, hogy a seregnek nem volt központi felszerelése, arról minden belépő maga gondoskodott.

Ezzel még közel sem ért véget a nap! Egy kis séta után a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban Sinkó Andrea matematika-fizika szakos tanárnő fogadta a régésztáborosokat. II. Ulászló és az alkímia, avagy az aranycsinálás titkai című előadásában a tanárnő bemutatta az alkímia kezdeteit, híres személyeket vonultatott fel, akiket Ulászlóhoz hasonlóan foglalkoztatott az aranycsinálás gondolata. Őket bátran nevezhetjük a tudomány első képviselőinek, tudósoknak, kutatóknak, még ha koruk embere sokszor csak kuruzslóként, csalóként emlegette is őket. Elképzelésük szerint az anyagok 4 őselemből állnak (föld, tűz, levegő, víz) és átalakíthatóak egymásba. Ez a feltevésük tévesnek bizonyult, de kísérleteikkel a tudomány alapjait tették le: elemeket, vegyületeket fedeztek fel és neveztek el. Az előadást követően a négy elemhez kapcsolódó kísérleteket végeztek a gyerekek. Hang- és a hőtani vizsgálatot folytattak, vízcsepp, pohár és celofán segítségével nagyító készült, ezüst-nitráttal futtattak be rezet, láthatták a lángfestést, ecettel kalciumot vontak ki a tojáshéjból, minek hatására az gumi állagúvá változott, végül anyagismereti játékkal zárult a nap. Bár aranyat nem sikerült előállítani, aranyat ért a foglalkozás! Köszönjük az élményt!

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!